SzJG Oneshotok

Halloween előtt (Remény)

Semmi de semmi kedvem nincs ehhez... De a szüleim akarták... És végülis egy tökéletes búcsút kaptam CORTEZTŐL. Szóval úgy gondolom megérte. Hisz egy álmom vált valóra...

- Nos...- dölüngéltem előre hátra Cortezt nézve.
- Khm...- vakargatta a tarkóját.
- Majd hívsz?- döntöttem oldalra a fejem.
- Majd Hívlak- bólintott.
- Mizu?- ugrott mellénk Zsolti, mire mindketten furán néztünk rá.- Ó... Lépek is- harapott bele a teljes kiörlésű kiflijébe, és elment Dave-vel konzultálni. Totál zavarban voltam (mintha eddig nem lettem volna) és éreztem is, hogy az arcom is vöröslik nem is kicsit. Majd visszafordultam Cortezhez, aki szintén vörös (!!) Fejjel bámult rám.
- Nem akarok elmenni- nyögtem ki hirtelen.- Tudom, hogy csak egy hét, de akkor is... Úgy érzem most kezdtünk el egymáshoz közeledni- magyaráztam.
- Igen- bólintott, és beletúrt (ahhw) a hajába.
- Lehet ellógom- nevettem el magam.
- A szüleid nem örülnének...- világított rá a dologra.- Végülis most békültek ki. Konkrétan nekik köszönhetjük, hogy így van ez. Vagy mi- ráncolta a szemöldökét.
- Igazad van- húztam el a számat.- Nem maradhatok inkább veled? Nem szöktetsz meg Amcsiba? Vagy akárhová?- kérdeztem nevetve.
- A szüleim köcsögök, hamar tönkretennének- valotta be.
- Oh... Mindegy. Nincs valamilyen Latin-Amerikai haverod, vagy ilyesmi?- csevegtem tovább.
- Miért nem mész el a kanadai nagyszüleidhez?- kérdezte.
- Anyuék náluk keresnének először és haza is hozatnának- ráztam a fejem.
- Hát... Akkor légy homlesz. Ricsi segít, biztos megdobnak vele egypár százassal- nevetett.
- Tényleg!- csillant fel a szemem.- Ricsiii! Gyereee!
- Ne! Maradj!- kapta el a kezem.
- Igen?- fordultam vissza hevesen dobogó szívvel.
- Nem tudom, hogy lesz-e még egy ilyen alkalmam mint a mai, szóval lényegretőrő leszek: Érzel te valamit írántam?- kérdezte.
Hűű... Na most ezzel feltette a lécet. Mit mondjak neki? Ajj... Ha azt mondom nem érzek semmit, akkor hazudnék magam ellen. És nem tudom mit szólna hozzá. Ha pedig megmondom az igazat... Akkor megmondom az igazat, és akkor sem tudom mit szólna hozzá. Jaj.
- Hát...
- Az igazat mondd kérlek- hunyta le a szemét.
- Most mit áltassalak? Mit mondjam el a rohadt hosszú felvezető szöveget? Basszus. Szeretlek amióta megláttalak te barom!- húztam mosolyra az ajkaimat.
Cortez nem válaszolt, csak bólintott, majd a kezemet megragadva csak magához húzott, így átöleltem a nyakát, és lassan megcsókoltam, majd csak húúzásra és tapsra lettem figyelmes, mire vörös fejjel körbenéztem, és valójában egy szép kis közönségünk volt a dologhoz... Khm.
- Mi? Ez nem lehet igaz! Ajj!- kiabált Dina a haját tépve, mire Cortezzel egymásra néztünk és elnevettük magunkat. Edina kétségkívül megőrült :D