A mardekáros Weasley (Befejezett)

63. fejezet

Egy ázsiai férfi haladt végig az elhagyatott utcán. Léptei szaporák voltak, mintha sietne valahová, de minden egyes sarkon megtorpant és körbetekintett, mintha attól félne, hogy követik. Végül egy romos, már régen nem használt gyárépülethez ért. Látszólag nem voltak őrök, ő mégis mintha beszélt volna valakihez, aztán hirtelen köddé vált, mintha soha nem is lett volna ott. Az épületen belül, már lassított léptein, de így is sietve tépte fel egy nagyobb helyiség ajtaját. Odabent már tizenegy ember ült, nők és férfiak egyaránt, és éppen heves vitát folytattak, ám mind elhallgattak amikor a férfi belépett az ajtón. 

– Késtél. - jegyezte meg egy mogorva arcú teltebb nő a helyiség másik végéből. 

– Tudom, de most nehezebb volt feltűnés nélkül eljönni. - magyarázkodott a férfi, majd ő is helyet foglalt a többiek között. 

– Hallottam, hogy megjöttek az angolok. - szólalt meg egy szőke fiatal fiú ravasz vigyorral az arcán, majd a hozzá nagyon hasonló lány felé fordult aki mellette ült. 

– Mennyire kell velük vigyázni? - kérdezte egy idősebb férfi. 

Mielőtt azonban a késő válaszolhatott volna belépett egy újabb illető. Mindenki elhallgatott, levegőt is alig mertek venni, csak figyelték ahogy az illető helyet foglal az asztalfőnél és végignéz rajtuk.

– Nem lesz olyan egyszerű dolgunk velük mint hittük. - szólt az illető - A minisztériumi embereink egyike azt jelentette, hogy alighogy beléptek a vezetőjük megfélemlítette Dawsont. 

– Őt nem olyan nehéz. - vágott közbe kacagva egy bajuszok középkorú férfi, aki mellett egy penna és egy kis jegyzetfüzet lebegett. 

– Nem csak egyszerűen megrémisztette. - vágott közbe a késő - Én is ott voltam. Az a nő...hatalmas erővel rendelkezik. - a férfi szemében rémület csillant - Dawson szapulni kezdte őket, mire az a Weasley nevű teljesen kiakadt. Lángok csaptak ki a testéből...aztán hatalmas főnixekké váltak és úgy magasodtak felé mintha csak azt várnák mikor csaphatnak le. Aztán amikor a megbeszélésen ültek, szinte azonnal rájött, hogy nem csak heten vannak a belső körben, sőt belső ellenőrzést rendelt el a minisztériumban. 

– Csak okosnak hiszi magát. - legyintett magabiztosan egy szemüveges férfi - Keverjek neki valami mérget? 

– Nem hiszem, hogy valakit akinek ilyen esze és ereje van le lehet győzni mérgekkel, Milla. - morogta egy idősebb nő. 

– Neked talán jobb ötleted van? - kérdezett vissza kissé mérgesen Milla. 

– Küldjük el az ikreket. - javasolta egy ázsiai nő - Kettejükkel nem fog elbírni. 

Mindenki az asztalfő felé fordult, vezetőjük utasítását várták, azonban ő csak meredt maga elé. 

– Uram, - szólalt meg az a nő aki a későt is köszöntötte - mit tegyünk vele? 

– Lavertyék. - szólalt meg végül a vezető. 

– Igen. - szólalt meg egyszerre a házaspár. 

– Szedjenek össze minden információt Dorothy Weasley-ről. Mindent tudni akarok arról a nőről. 

– Értettük. - szólt a férj, és párjával már fel is pattantak, hogy távozzanak. 

– A Zimmer ikrek figyeljék minden mozdulatát, de nem láthatja meg egyikőtöket sem. - adta ki a következő parancsot. 

Az ikrek bólintottak, majd távoztak is. 

– A többiek egyelőre csinálják amit eddig is. Nem akarunk feltűnést kelteni. - majd felállt és távozott. 

– Én azért megfőzöm azt a mérget. - jegyezte meg Milla, majd ő is távozott.