Dorothy izgatottan lépkedett Fred és George mögött. Az ikrek megígérték huguknak, hogy megmutatják neki a Roxfort konyháját, így a lány amikor csak szeretne, szerezhet magának valami finomat magának. Dorothy amint meghallotta ezt, természetesen minden aggály nélkül követte a fiúkat. Egy gyümölcsökkel teli kép előtt álltak meg, George megcsiklandozta a körtét, mire az egy kilinccsé változott.
– Köszöntelek a Roxfort konyhájában hugi! - tárta ki az ajtót Fred.
A konyhában csak úgy nyüzsögtek a házimanók, mikor pedig észrevették az ikreket azonnal rohantak is hozzájuk.
Mire mindenki megreggelizett a nagyteremben, a három Weasley is elhagyta a konyhát és vidáman, teli hassal baktattak a griffendél klubhelyisége felé. A többi griffendéles már megszokta, hogy Dorothy náluk tölti néha szabadidejét, így észre sem vették a mardekárost amikor az testvéreivel együtt belépett. A lány azonnal kiszúrta ikertestvérét aki éppen Harryvel játszott varázsló sakkot.
– Sziasztok. - lépett a fiúk mellé.
– Szia. - köszönt Ron, fel sem nézve a sakktábláról.
– Szia Dorothy. - köszönt hatalmas vigyorral a lányra nézve Harry.
Dorothy leült a szemüveges fiú mellé és érdeklődve vizsgálta meg a sakktáblát. Szinte azonnal egyértelművé vált számára, hogy Ron bizony nagyon is nyerésre áll, míg Harrynek nem éppen áll jól a szénája. Ám, úgy döntött ezt a játszmát még végignézi.
– Sakk matt. - hallatszott néhány perc múlva Ron hangja.
– Harry, van kedved velem is játszani egy kört? - kérdezte Dorothy.
– Te még nálam is jobban sakkozol Dorothy, szegény Harry hamar veszíteni fog ellened. - ingatta a fejét a vörös fiú.
– Arra gondoltam, hogy úgy játszanánk, hogy segítek neked. - mondta a lány Harrynek, testvéréről tudomást sem véve - Megmutatom hogyan kell legyőzni Ront. - tette még hozzá kicsit halkabban.
Ron felháborodva hápogott egy pillanatig aztán inkább csendben kezdte figyelni a játszmát. Dorothy ahogy ígérte, minden egyes lépése után elmagyarázta Harrynek, mi a legrosszabb és a legjobb lépés a fiú számára, és mondott neki pár trükköt is. Végül pedig a fiú diadalittas és hálás mosolyával találta szemben magát.
– Sakk matt. - mondta Harry.
– Gratulálok. - mosolygott Dorothy - Legközelebb győzd le Ront.
– Mindenképpen. - bólogatott a fiú.
Dorothy ezek után, úgy döntött a délutánján a könyvtárban tölti és kicsit jobban beleveti magát a bájitaltan rejtelmeibe.
***
Telt, múlt az idő és a Roxfortba beköszöntött a Halloween. Dorothy szinte az egész napot Pansy és Millicent társaságában töltötte. Ám a vacsoránál úgy döntött inkább ikertestvére mellett foglal helyet. Harry és Ron, egy kis idővel később érkeztek a már ünnepi pompában díszelgő Nagyterembe. A két fiú végül Dorothy két oldalán foglalt helyet, majd neki is látták a finom vacsorának. Dorothy és Ron egy valamiben nagyon is egyformák voltak, bármikor képesek voltak enni, persze Ron ezt néha még Dorothyt is túlszárnyalva tette. Ám a Weasley ikrek ezen a vacsorán, míg mindenki más alig szedte ki magának az ételt, ők már javában falatoztak. A lány szeretett volna mindent megkóstolni ami az asztalon volt, és testvérének is hasonló lehetett a célja, ám ekkor Mógus professzor rontott be a terembe. A turbános professzor egyenesen Dumbledore elé szaladt, majd reszketeg hangon szólalt meg.
YOU ARE READING
A mardekáros Weasley (Befejezett)
FanfictionMi lenne, ha Ronnak lenne egy ikertestvére? Egy rövid vörös hajú, lány. Aki szeret olvasni, sok időt tölt Percyevel, akivel a családban talán ő ért igazán szót. Aki képes Ront sakkban legyőzni, és aki a mardekárba kerül. Milyen élete lenne egy Weas...