A mardekáros Weasley (Befejezett)

12. fejezet

Szombat reggel Dorothy elsőként ébredt és rögtön el is szaladt a konyhába, hogy egy kosár finomsággal lépjen ki onnan. Nagyon izgatott volt, ugyanis Percy szerette volna neki bemutatni barátnőjét, akiről csak annyit árult el Dorothynak, hogy a hollóhátba jár. Dorothy rávette a fiút, hogy reggelizzenek közösen a csillagvizsgálóban ahol ilyen korán még a napfelkeltét is megnézhetik majd. Hiába volt kicsit hideg odafent, így legalább Percy titokban tudta tartani párkapcsolatát, amit egyenlőre nem szeretett volna senki orra alá dörgölni. 

Mikor a szerelmespár megérkezett, Dorothy éppen az utolsó simításokat végezte egy nemrég olvasott bűbáj segítségével. Amint azonban meglátta bátyját és annak barátnőjét, hatalmas mosollyal az arcán lépett oda hozzájuk, és megölelte először Percyt, majd a döbbent hollóhátas lányt is. 
– Dorothy Weasley vagyok. - nyújtott ezek után kezet a prefektus lánynak. 

– Penelope Clearwater. - fogott kezet Dorothyval - Percy sokat mesélt már rólad. 

– Rólad viszont egy szót sem mondott még nekem. - vallotta be a mardekáros. 

– Akkor épp itt az ideje, hogy megismerkedjetek. - szólt Percy, majd a két lányt az ételhez terelte. 

Dorothynak nagyon szimpatikus volt Penelope és ezt el is mondta a kis találka után Percynek, aki ezt kitörő örömmel fogadta. 

***

Elérkezett a karácsony és Dorothy úgy pattant ki az ágyból mintha nem is aludt volna egész éjszaka. Felkapta az ajándékait, és elindult a griffendél torony felé, ám a klubszobában megtorpant. A mardekár klubszobája sosem volt karácsonykor úgy kidíszítve mint a griffendélé. Tavaly ilyenkor is csak egyetlen egy aprócska fa jelezte, hogy tart az ünnep. Nem is a díszek hiánya miatt torpant meg a lány, hanem Draco miatt. A fiú csak ült, a rengeteg ajándék között, teljesen egyedül. Dorothy sejtette, hogy a fiú két "testőre" a fejét tömi a nagyteremben. Tett egy lépést Malfoy felé, de aztán megint megtorpant. Hiszen még mindig nem szóltak egymáshoz, pedig a kviddicsmeccs már jó régen volt. Megrázta a fejét. 

– Karácsony van! - motyogta magának - Még ő sem érdemli azt, hogy egyedül legyen ilyenkor. 

Hangosan dobta le a nagy kupac ajándékot Malfoy mellé, aki egy pillanatra meg is ugrott a hirtelen hangtól, majd döbbenten nézett fel Dorothyra. 

– Boldog karácsonyt! - mosolygott rá kedvesen a lány, majd leült mellé és elkezdte kibontani az első csomag ajándékot. 

Fredtől és Gerogetól egy csomag Filibuster-csillagszórót kapott. Hermione egy gyönyőrű sastollpennát adott neki. Rontól egy nagy csomag csokibékát kapott, ami miatt elkuncogta magát. 

– Te meg min nevetsz? - vonta fel a szemöldökét az eddig őt figyelő Draco. 

– Ugyan azt kaptam Rontól, amit én is adtam neki. - kuncogott tovább a lány. 

A következő ajándékot Percytől kapta, aki legalább öt könyvet adott Dorothynak. Hagridtól a szokásos házi készítésű karamellát kapta, Harry pedig vett neki egy ugyanolyan A kviddics évszázadai példányt, mint amilyet ő adott a fiúnak egy évvel ezelőtt. Az utolsó csomagot édesanyja küldte neki, a szokásos Weasley-pulcsi lapult benne. 

– Te nem bontod ki az ajándékaidat? - kérdezte Dracotól miközben felvette a barna nagy D-vel díszített pulcsiját. 

– De, de...kibontom. - motyogta a fiú miközben Dorothy pulóverét nézte. 

– Weasley-pulcsi. - válaszolt a ki nem mondott kérdésre a lány - Anya minden évben köt egyet mindenkinek. Ha nekem családom lesz én is valami ilyesmit szeretnék minden évben adni nekik.