A mardekáros Weasley (Befejezett)

31. fejezet

Aznap délután Dorothy Fred, George, Ron, Harry és Hermione társaságában kiment a parkba. A Weasley testvérek szinte azonnal hógolyó csatába kezdtek és Harry is csatlakozott hozzájuk, ám Hermione csak nézte az eseményeket. Dorothy ügyesen kerülgette a hógolyókat és sikerült eltalálnia mind a négy fiút legalább egyszer. Nevetve szórakozott a griffendélesekkel és észre sem vette, hogy Hermione közben távozott. Mikor aztán végre észbe kapott már hat óra volt. Gyorsan elköszönt a fiúktól és már szaladt is vissza a kastélyba készülődni. A szobában már ott vártak rá szobatársnői. Millicent éppen Daphne Greengrass haját fonta amikor a Weasley leányzó feltépte az ajtót. Pansy és Tracey Davis ijedtükben maguk elé kapták dísztalárjaikat, majd mikor észrevették, hogy csak Dorothy érkezett meg nyugodtan csevegve készülődtek tovább. 

– Bocsánat. - pihegte Dorothy - Elszaladt az idő amíg odakint hógolyóztam a fiúkkal. - mondta majd a ládájához lépett, hogy kivegye a mugli ruhát amit anyja vett neki a bálra. 

– Gyorsan kapd magadra a ruhádat, utána megcsinálom a hajad. - mondta Millicent miközben az utolsó igazításokat végezte Daphne haján. 

– Ha a hajad is kész lesz akkor gyere majd ide hozzám. - szólt Pansy mosolyogva - Van egy meglepetésem számodra. 

– Nem félnék ennyire attól a meglepetéstől ha nem vigyorognál így. - jegyezte meg nevetve Dorothy. 

A lányok felnevettek majd csacsogva tovább készülődtek. Millicent időközben gyorsan magára kanyarította egyszerű sötétkék dísztalárját. Daphne egy csipkés zöld dísztalárban feszített és fonott haját nézegette a szobában álló nagy tükörnél. Tracey-n egy lila fodros dísztalár volt, hajában pedig hozzá illő csillogó lila csíkok virítottak. Pansy éppen a sminkjét igazgatta, rajta egy fodros-bodros halványrózsaszín dísztalár volt. 

– Milyen? - kérdezte Dorothy körbefordulva a szoba közepén.

– Ez egy mugli ruha? - kérdezte felvont szemöldökkel Tracey. 

– Igen. - bólintott kissé elpirulva Dorothy. 

– Nem hittem volna, hogy a mugliknak is van szépérzékük. - jegyezte meg Daphne a többiek pedig egyetértően bólogatni kezdtek. 

Dorothy elengedett egy megkönnyebült sóhajt majd leült Millicent elé és hagyta, hogy a lány megcsinálja a haját. Mivel Dorothynak rövid haja volt, Millicent először nem is tudta mit kéne vele kezdeni, de végül úgy döntött, hogy egy egyszerű frizurát készít barátnőjének. Egyszerűen begöndörítette Dorothy rövid haját, majd egy-egy tincsre fehér főnixeket bűvölt. A főnixes ötlete onnan jött, hogy Dorothy nyakában egy egyszerű de nagyon csinos főnixes nyaklánc lógott. Végül egy nem túl erős piros rúzst kent a lány szájára és rakott fel rá egy kis szempillaspirált is. 

– Én kész vagyok. - jelentette be Millicent mire a többi lány is Dorothy köré gyűlt. 

– Csukt be a szemed! - mondta Pansy. 

Dorothy engedelmeskedett Pansy kérésének és lehunyta szemeit. Hallotta, hogy a lányok valami számára eddig ismeretlen varázsigét mormolnak, majd olyan érzése volt mintha egy fátyol került volna az egész testére. 

– Kinyithatod. - hallotta meg Tracey izgatott hangját. 

Daphne és Millicent álltak előtte a szoba nagy tükrét tartva a tükörben pedig egy vörös hajú hercegnő volt. Dorothy elsőre fel sem ismerte magát a tükörben. Haja göndör és csillogó volt, mintha beszórták volna csillámporral, és a benne lévő főnixek szinte életre keltek. A sminkje olyan volt mint egy igazi nőé és nyakában ott díszelgett az egyszerű főnixes nyaklánca. Fehér csipkés ruhája is csak úgy ragyogott és Pansy éppen akkor helyezett le elé egy fehér magassarkú szandált mosolyogva.