𝐅𝐄𝐊𝐄𝐓𝐄𝐇𝐎𝐋𝐋Ó - 𝐦𝐚𝐫𝐯𝐞𝐥 𝐟𝐟

S3 - Támadás.. Vagy Mégsem

Barnes kezét elfogadva hagytam, hogy a férfi lehúzzon a földre.
Amerikában voltunk, a város nevét pontosan nem mondták meg. A télies időhöz képest sütött a nap.

-Ha teljesen egyenesen mentek, azonnal a belvárosban vagytok - mondta a pilóta. - Onnan könnyen megtaláljátok, mi merre van.

-Köszönjük - mondtam hajamat elsöpörve, majd azonnal a férfi felé fordultam aki mit sem habozva indult el. - Barnes! - siettem utána, a latyakban kapkodva lábamat.

-Hm?

-Mi a terv? - kérdeztem lelassítva mellette, megigazgatva kezemben a fegyveremet.

-Öld meg akit csak tudsz - vont vállat hanyagul.

-Hah! Nincs terved! - kiáltottam fel szórakozottan. - Oh, James Barnes, pont neked? A híres Barnes katonának nincs... - kezdtem, de azonnal megpördült és a pisztolyt a homlokonak nyomva nézett rám szikrákat szóró szemekkel.

-Hallgass.

-Azt hiszed, meg ijedtem? - kérdeztem vidáman. - Még meg is köszönném! - kerültem ki, elindulva a város belsejébe.

-Beteg vagy.

-Mindketten azok vagyunk Barnes. Az első napok óta - néztem fel a toronyépületre elégedetten.

Barnesnek nem volt terve. De nekem volt.

Amíg nem valaki bele nem rondított az egészbe.

-Vigyázat! - rohant el előttünk egy férfi, piros bőrdzsekimen, elsuhanva közöttünk, ezzel majdnem fellökve engem és Barnest is, aki dühösen fordult utána azonnal, rászegezve a fegyvert.

-James. - fogtam meg a kezét, halványan mosolyogva, Ő pedig döbbenten meredt rám.

-Nekünk jött - magyarázta tettét.

-Semmi probléma - mosolyogtam rá, megszorítva vállát.

-Ki nem állhatlak - dünnyögte.

-El az útból! - kiáltott fel egy zöld bőrű Nő dühösen, eltarolva minket, Én pedig mosolyogva ragadtam meg újra Barnes fegyverét, mielőtt még felrántotta volna.

-Gamora! Gamora hagyj! - kiabált a férfi, de én csak visszafordulva a torony felé nyeltem egy nagyot.

-Biztosak vagyunk benne? - kérdeztem halkan.

-Te nem? - kérdezett vissza lazán, rám sandítva.

-Nem akarok ártatlan embereket ölni - vallottam be.

-Raven - fogta meg a vállamat, maga felé fordítva. - Nem ártatlanok.

-Mit tudsz, Barnes?

-Semmit. - mondta. - Viszont amíg Te húzod az időt... - indult el, ám Én fel kézzel erőm segítségével a fegyverét kikapva kezéből ragadtam meg a felém repülő tárgyat, ami azonnal megtorpanásra késztette a férfit.

-James - kezdtem.

-Figyelj - ragadta meg állkapcsomat. - Menni fog. Erre képeztek minden nap - meredt szigorúan a szemeimbe.

-Oké, oké... - vettem egy mély levegőt. - Bemegyek.

-Majd ha tudsz - dünnyögte Én pedig meglepetten néztem, ahogy a férfi a fegyvert kibiztosítva nyit tüzet a Bosszúállók hadiszállására.

Erőm segítségével felreppenve törtem ki az emelet ablakát, azonnal földet érve a sötet szobában, majd az ajtót kivágva biztosítottam ki a fegyvert és indultam le a lépcsőn, ahol már bőven felfordult a káosz. Az ügynökök össze-vissza rohangáltak, ám a képről még egy embert sem ismertem fel.