𝐅𝐄𝐊𝐄𝐓𝐄𝐇𝐎𝐋𝐋Ó - 𝐦𝐚𝐫𝐯𝐞𝐥 𝐟𝐟

S3 - Otthon Édes Otthon

A gyér lámpa fényben, kontyomból kilógó tincsemet csavargatva kattogtattam a tollat. A kihúzott kanapén a két testvér szundikált, a két lány a vendég szobában, Én pedig a konyhában lévő asztalnál ülve húztam fel a lábamat, fél karommal magamhoz ölelve térdemet, a telefonkönyvet lapozgatva. Stark száma érdekelt, az Én telefonom nem volt nálam, mióta a Hydra harcra képzett.

Szitkozódva dörzsöltem meg a szemeimet, az energiaitalba szürcsölve, majd a bejárati ajtó kinyílt. A homlokomat dörzsölve néztem a könyvet, ám akkor hátulról két kar szorosan átölelt Én pedig azonnal lehunyva a szemeimet vigyorodtam el. A férfi testének melege azonnal átjárt, és karját megsimítva vettem egy mély levegőt.

-Jég hideg vagy. - mormogta.

-Nem probléma - motyogtam. - Nem tudod Stark számát? - dünnyögtem.

-Nem, nem tudom. - simította meg a felkaromat, levéve a kabátját. - Gyere. - terítette rám a bőrkabátot.

-Semmi szükség - ráztam a fejem.

-Te energiaitalt iszol? - ráncolja a szemöldökét.

-Thor vette. Még nem tudja, hogy lenyúltam - vontam vállat.

-Aludhatnál is.

-Kell Stark száma.

-Miért? - ölelt át mégegyszer, ám Én felszisszenve kaptam oldalamhoz. - Ne haragudj! - engedett el azonnal, döbbenten leülve. - Megszorítottalak?

-Nem, nem. Az oldalam fáj egy ideje - vontam vállat. - Nem nagy dolog.

-Pihenned kéne.

-Lehet - mosolyodtam el. - Hogy vagy? - néztem rá.

-Te hogy vagy?

-Én előbb kérdeztem.

-Bucky! - forgattam a szemeimet. - Úristen. Megvan! - kiáltottam fel, a fém kezű férfi pedig azonnal behúzva a nyakát ugrott egyet. Aztán, a kanapén alvó Thor és Loki is.

-Mi? - riadt fel Thor.

-Miért kiabál ez az őrült nő éjjel? - ült fel azonnal Loki, Thorral egyetenben, a fejüket kapkodva.

-Őrült vagy Te - mormogtam vissza.

-Nem tévedett - biccentett Bucky, Én pedig felháborodottan meredtem rá.

-Szemetek vagytok.

-Te pedig éjjeli bagoly - dünnyögte Thor. - Mit kiabálsz? - fordult felénk, fáradtan.

-Aludj vissza - legyintettem.

-Már ha Tőled lehet, Hasselhoff - nézett hátra Loki, haját elsöpörve.

-Sajnálom, sajnálom - legyintettem, belekortyolva az energiaitalba.

-Hé, az az enyém? - kérdezte rekedtes hangon az Istenség, Én pedig megakadva néztem körbe.

-Sziasztok! - ragadtam meg a vezetékes telefont, elrohanva, Thor pedig azonnal utánam eredve zakatolt le a lépcsőn.

-Hasselhoff, rövid nadrágban vagy, gyere vissza azonnal! - kiáltott utánam Thor.

-Ez olyan volt, mint Stark - hallatszódott Loki hangja, majd a szőke Istenség öklendezése.

-Ne hasonlítgass Starkhoz!

A Strange álltal létrehozott kapun átlépve poroltam le a tenyereimet, Stark pedig döbbenten kapta fel a fejét az italjából.

-Hasselhoff? - kérdezte döbbenten. Aztán, jelent meg Romanoff, Wanda, Loki, Thor és Strange.