A Hírnév Karjai Között

Az Új Táncos

-Ne pánikolj nemsokára ott leszek!-tettem le a telefont amit ezután a zsebembe csúztattam.
-Ki volt az?-kérdezte Lauren miközben előhalásztam a kulcsaim és kinyitotta az ajtót.
-Daniel. Az egyik háttér táncos eltörte a lábát úgyhogy sietünk kell.-kapkodtam magam. Megindultam a szobám felé mikor rájöttem hogy Madynél van a pulcsim. Óvatosan benyitottam majd mikor megláttam hogy a lány nincs egyedül eltátottam a számat.
-JUS..-Loló a szám elé kapta a kezét és kihúzott a szobából
-Szerintem ez nem a legjobb alkalom az üdvözlésre-suttogta még mindig a szám előtt tartva gyűrűs kezét.
-Te ezt nem érted!-löktem el a kezét felháborodottan
-Majd elmagyarázod de most mennünk kell!-azzal maga után rántott a kocsi irányába.

20 percen belül ami hála a korai dugónak már bent is voltunk a stúdióban.
-Theresa hála az égnek!-szaladt hozzám Daniel majd kézen ragadott és elhúzott Lauren mellől.
-Daniel van helyettes táncosunk?-kérdeztem felkapva noteszomat.
-Igen, Sam nem rég szólt hogy beszélni akar veled-a fiú láthatóan ideges volt amit meg is értettem.
-Rendben köszönöm és ne aggódj-simítottam végig széles vállán majd a táncterem felé vettem az irányt.

Mikor be értem a tánctanár nem volt egymaga. Egy fiú volt vele és valamin nagyon beszélgettek. Közelebb léptem hozzá és barátságosan elmosolyodtam.
-Theresa Gray örülök hogy láthatlak drágám! Ő itt Andrew.-mutatott a velem egykorú fiúra.
-Nagyon örvendek!-nyújtotta a karját Andrew amit egy fekete bőrdzseki fedett. Elfogadtam a kézrázást majd jobban szeműgyre vettem.

Gesztenyebarna haja apróbb hullámokban végződött erős vállán.
-Örvendek-mondtam majd megcsörrent a telefonom és egy elnézést kíséretében odébb álltam.

*Camilla

Lassan elindultunk a szokásos tánc óránkra. Lauren mellett sétáltam aki gondtalan arcca sétált mellettem elővéve a már jól megszokott lazaságát.
-Min jár az agyad?-kérdeztem mire csak megvonta a vállát.
-Tudod csak a szokásos-mondta én pedig megforgatva szemeim Loló újjaira fűztem kezem és megállítottam.
-Neked sosem voltak megszokott gondolataid-néztem a szemében ami mostmár tompán csillogott.
-Ahh jó-adta meg magát-Aggódok-nyögte ki.
-Tessa miatt?-néztem rá kérdőn.
-Ami azt illeti igen. Aggódok hogy az anyja betoppanása rosszabb hatással van rá mint kéne és ez ki fog hatni a munkájára is.- a gyűrűit piszkálta mint mindig amikor feszült.
-Loló Tess eléggé talpra esett kemény csaj és biztos hogy nem hagyja kiesni a kezei közül az irányítást-öleltem magamhoz szorosan a lányt aki viszonozta gesztusom.

*Lauren

A tegnap történtek után kissé összezavarodtam. Minden percben a lány járt a fejemben és a tekintete a zuhany alatt. Féltem hogy emiatt valamelyikünk rosszul jár de képtelen voltam elengedni.
-Hé Lauser minden oké?-zökkentet ki Dinah én pedig szó szerint majdnem infarktust kaptam.
-Persze miért?-kérdeztem hátrasöbörve hajamat.
-Csak mert már tart a próba és te úgy álsz itt mint aki gyökeret növesztett-mosolyodott el de én képtelen voltam viszonozni.

Mikor válaszolni akartam Theresa lépett be az ajtón egy halom irattal. Ránk se nézett csak lecsapta a mappákat a legközelebbi asztalra és elővett egy tollat.
-Andrew egy percre-kiáltott felénk mire egy magas barna hajú srác lépett elő. Kérdőn néztem rá és probáltam kutakodni az arca után az emlékezetemben de mind hiába. A fiú odalépett az aszisztensünkhüz és mosolyogva mondott neki valamit. Tess átnyújtotta neki a tollat Andrew pedig aláírta a papírt.
-Oké lányok!-fordult felénk mosolyogva-Ő itt Andrew az új táncosunk amíg Josh lábadozik-a fiú legyintett egyet.

*Theresa

Mindenki köszönt csak Lauren nem. Ő csak állt zsebre dugott kézzel és közönyösen vizslatta a fiút. Elfogott a Dejavu hisz valamikor rám is hasonló pillantásokat vetett.
-Gondolom te vagy Lauren-lépett hozzá a fiú. Loló rám tekintett mire én finoman jeleztem neki hogy legyen kedves de úgy látszott nem vette a lapot.
-Okos fiú bár nem fizetnek annyit neked hogy meg is jegyezd úgyhogy nem muszály fáradoznod!-lökte oda gúnyosan én pedig gondolatban átkoztam a helyzetet.
-Na rendben most hogy ismered a lányokat el is kezdhetitek a próbát-nevettem kínosan
-Ezek szerint nem csak az a külsődért kaptad az állást.-mondta Loló mire óvatosan meglöktem hogy vegye észre magát bár tudtam hogy direkt csinálja.
-Lauren beszéhetnénk?-kérdeztem majd odébb sétáltam ő pedig követett

-Legyél kedves!-mordultam fel mire csak merészen elmosolyodott
-Engem sem a kedvességemért fizetnek!-vonta meg a vállát hanyagul.
-Ez olyan dolog ami ingyen van és ha jól tudom nem okoz fizikai fájdalmat-gondolkodtam el feltűnően
-A lelkemnek fáj vagy talán neked többet ér a testem mint a lelkem?-nyitotta rám bociszemeit színlelve sértődöttségét.
-Utállak Jauregui -forgattam a szemeim
-Ohh majd este szeretni fogsz-kacsintott majd nyomott a számra egy gyors csókot és visszament a többiekhez.

Felhívtam Wyatt-ot és lebeszéltem vele egy kávét este felé. Egész nap papirról papírra jártam az új koncert adataival bajlódva. Rengeteg kérdés foglalkoztatott aminek a fele a saját életemből szivárgott. Hirtelen úgy éreztem elveszítettem az irányítás és ezt mind a munkába fektettem. Pár nap múlva koncert. Nagyon reméltem hogy Andrew agya gyorsan memorizálja a lépéseket és hogy nem töri el egyik testrészét sem a nagy igyekvésben.