A Hírnév Karjai Között

Újra munkában

Egy kéttel késöbb

A lányok behivattak a studióba. Nem mondtak semmit csak azt hogy akarnak mondani valamit. Leparkoltam a szokásos helyen és kivételesen nem állított meg a bisztonsági őr. Jó érzés volt újra ott lenni. Az ismerős vörös falak és a rengeteg ismerős ajtó.
-Ugye tudjátok hogy nem ti döntötök?-hallottam meg egy ismerős férfi hangot. Benyitottam.
Michael a főnök vörös fejjel állt a lányok elött és mikor meglátott arca még bosszúsabbnak látszott.
-Theresa épp jókor!-Ally elmosolyodott én pedig beljebb léptem és bezártam magam mögött az ajtót.
-Mit keres maga itt?-kérdezte a férfi ingerülten.
-Nos Mich te is tudod hogy nem csípjük a jelentkezőket Theresa állására...-tette az angyali hangot Camila én pedig legszivesebben eltüntem volna

Laurenre tekintettem amolyan Mi a franc történik itt fejjel mire csak bólintott egyet.
-Ide figyeljetek lányok nekem erre nincs időm...Theresa kilépett...-kezdett bele Michael de Lauren félbe szakította.
-Kilépett vagy igényesen kirúgtad?-a férfi elsápadt-Csak mert ha kezébe adunk valakinek egy felmondó nyilatkozatot és azt monjuk hogy mondjon fel...az nem valami játékszerű-kezdett a szivem egyre hevesebben verni és izzadt a tenyerem.
-Elfogadta! Én csak választást adtam neki!-kiáltotta a barnahajú férfi
-Akkor mi is adunk egyet neked-Szólalt meg Dinah-Visszaveszed az egyetlen menedzsert aki jól végezte a munkáját itt....vagy
-Vagy?Hahh ugyan lányok én vagyok a főnökötök!-Mich igazán dühösnek látszott. Nyaka megfeszült és a homlokán kidudorodott egy ér.
-Hmmm igaz-tanakodott Camila-Nos ezesetben felmondok!Lányok?-nézett körbe a lány mire mindenki megvonta a vállát és bólintott-Szerinted te vagy az egyetlen kiadó aki akarja a hangunkat? Egy óra sem és találunk egy újjat. A választás rajtad áll főnök-Mila hangja roppant könnyed volt. Nyugodt mégis határozott.

A férfi rám nézett es tekintete azt sugallta ha nem tűnik el tönkreteszem magát! Szívem szerint felszívódtam vagy elpárologtam volna. A lányok veszélyes vizekre eveztek miattam és ez nem tetszett. Néma csend borult a társaságra. A férfi mély levegőt vett próbálva visszanyerni józan eszét majd felsóhajtott.
-Holnap 10-re várom az irodámba!-azzal ellépett mellettem és becsapva maga mögött az ajtót ott hagyott minket.

Nem rudtam felfogni hogy mi tórtént az elöbb de azt tudtam hogy nagyon nem jó dolog.
-Ti megörültetek??-akadtam ki jogszerűen-Ki is rúghatott volna titeket! Páros lábbal!!-háborogtam mire a lányok összenéztek.
-De nem tette-vonta meg a vállát lazán Lauren majd felült az asztalra. Nem szólaltam meg csak leültem a legközelebbi székre és az arcomat a tenyerembe temettem.
-Amikor azt mondtam hiányzik a banda nem erre a megoldásra gondoltam-morogtam a tenyeremet még mindig az arcomra szorítva.
-A bandának is hiányzol és ezt nem csak azért mondom mert az ideiglenes menedzserünk egy kényes fasz volt!-Ally legugolt és kezemet elvette az arcomból.-Elfogadod az állást?-kérdezte rám vetve nagy bociszemeit.
-El..-motyogtam mire a lány szorosan megölelt.

Kihívtam Laurent a frisslevegőre hogy beszélni tudjunk.
-Ha le akarod cseszni a fejem..-kezdte
-Köszönöm!-mondtam majd szorosan magamhoz öleltem-A büntetést késöbb kapod-tettem hozzá.
-Választhatok formát?-mosolyodott el Lauren mire tőlem kapott egy illedelmes szemforgatást.

-Szóval újra dolgozol?-Wyatt a kezembe adott egy csészét amiben a jól ismert fekete italom volt magának pedig kinyitott egy sört. A mai nap után nem volt kedvem hazamenni inkább átmentem Wyhez.
-Úgy látszik..-mondtam a bögre tartalmát fixírozva. Pár perc múlva Wyatt megkérdezte:
-Hé, mi a baj?-a tekintetem kereste kérdő arccal.
-A lányok...felmondtak volna a kedvemért...csak hogy velük dolgozzak-gondolkodtam-Úgy érzem ez nem helyes-Wyatt tekintete megértő volt ahogy mindig is ha nekem valami problémám adódott. Ő volt aki száz százalékosan átérezte minden bajom.
-Ha bűntudatod van hozok bort!-jelentette ki mire harsányan felnevettem-Nemár Tess! A lányoknak igaza van. Fantasztikus menedzser vagy! Felesleges azon rágódnod hogy helyes-e amit tettek. Megérdemled a munkát!-mondta s mivel nem néztem fel rá letette a sört asztalra és elém térdepelt és arcát a bögrém helyére nyomta. Feltekintettem ő pedig követte a mozdulatom.
-Olyan sok jót tettek értem és én mégis...úgy érzem titkolózok elöttük...bármikor mikor kérdeztek a múltamról én tereltem a témát..-éreztem ahogy a torkomba növekszik valami ami kellemetlen érzéssel töltötte el a mellkasom.
-Theresa ne rágd magad a múlton. Nem te tehetsz róla! Ha itt lesz az ideje elmondod nekik...talán az egyetlen személy akit jobban fog zavarni a némaságod az Lauren lesz-kezdett bele ő is a hangos gondolkodásba.
-Az egyetlen személy akinek nem tudok hazudni...és az egyetlen akinek sose akarom elmondani az igazat...-egy könnycsepp gördült végig az arcomon.

Wyatt felált és kivette a bögrét a kezemből. Felállított magával szemben és mélyen a szemembe nézett.
-Tessy nincs semmilyen dolog legyen az a múltad a jelened vagy a jövőd ami közéd és a banda közé álhatna. Ebben bisztos vagyok-kérdés nélkül a karjaiba omlottam ő pedig karjait szorosan körém fonnta.