A Hírnév Karjai Között

P3

A széles ablakokon az utcalámpák homályos fénye vetült az asztalra. Éppen a 30. kávémat iszogattam a velem szemben ülő fiú társaságában.
-Na jó Tess mesélj.-ért véget Wy türelme mire felkaptam a fejem és eloszlattam a gondolat felhőimet.
-Anyám nem azért jött vissza hogy bepótoljon 5 évet.-az asztalt bámultam a kávét kavargatva.
-Akkor?-húzta fel szemöldökét a barátom.
-Fogalmam sincs de az biztos hogy a karrierem középpontban van-rántottam meg a vállam.
-Theresa a te karriered most az ország középpontja. Elképesztő amit csinálsz és ezt mindenki tudja.-fogta meg a kezem mélyen a szemembe nézve majd mikor nem feleltek egy kis szünet után ismét megszólalt-De nem csak ennyi ugye?-kérdezte

Mély levegőt vettem és úgy éreztem kezd átszakadni a gát a mellkasomban.
-Rányitottam ma Mady-re...-sütöttem le a szemeim
-Ezen nem lepődök meg. Madison eléggé társasági ember-mosolyodott el kissé elpirulva
-Justin feküdt mellette...-jelentettem ki mire Wyatt szeme elkerekedett.
-Várj az a Justin?!-kérdezett én pedig bólintottam-Ez azt jelenti hogy...
-Hogy Veronica is itt van valahol-a hasam görcsbe rándult ahogy kimondtam a nevet.
-Tessa nyugi. Nem biztos hogy találkozol is vele. Mady találkozott Justinnal és kihasználták az időt. De a húga nem biztos hogy vele jött.-megittam a maradék kávét ami kezdett szétterjedni az ereimben.
-Nagyon remélem hogy igazad van-mondtam de ebben a pillanatban megrezzent a zsebemben lévő telefon.

Intettem Wyattnak majd felvettem.
-Lauren?-szóltam bele a telefonba
-Eltaláltad-szólalt meg mire elmosolyodtam-Csak azért hívlak mert holnap lesz egy buli a P3-ban és gondoltuk a lányokkal hogy ideje lenne egy kicsit kikapcsolni.
-Jól hangzik de rengeteg dolgom van-próbáltam hárítani a programot.
-Ezt igennek veszem. 10 perc múlva legyél nálam!-jelentette ki határozottan nemet nem tűrő hangon.
-És mi van akkor ha 20 percre vagyok tőled?!-vettem játékosra a hangot és elmosolyodtam.
-A késést felszámolom. 10 perc Gray!-Tette le a telefont

Tekintetem visszavezettem Wyatt kék tekintetére.
-Bocs mennem kell-álltam fel és  magamhoz vettem a táskám.
-A híres dögös gazdag barátnőd társaságra vágyik-láttam rajta hogy utálja a tényt hogy Loloval vagyok de ez ellen nem tudtam tenni semmit.
-Majd hívlak-adtam egy puszit az arcára és kisétáltam a hideg estébe.

15 percen belül majd Lauren ajtaja előtt álltam. Elnyomtam a kilincset és beengedtem magamat. Levettem a cipőm és beljebb sétáltam a tágas lakásban. Cleo az egyik szoba sarkában szuszogott... Vagy inkább horkol.
-5 perc-hallottam meg a lány hangját majd egy kar fonódott át a derekamon.
-Kifogtam egy pirosat-mondtam majd megfordultam.
Lauren egy fekete csipkés pólóban és egy fekete szakadt farmerben állt amitől leesett az állam.
-Hogy a fenébe lehetsz ilyen dögös?!-gondolkodtam magamban.
-Adottság-válaszolt a lány én pedig zavarba jöttem a ténytől hogy hangosan gondolkodtam. Loló közelebb húzott magához mire a testünk között megszünt a távolság.

A lány a hátam mögé sétált és a hajamat egy oldalra tette aminek következtében a nyakam láthatóvá vált.
-Mit... - kezdtem
-Sss csak kíváncsi vagyok-hallottam meg a suttogást a fülemben amitől az libabőrös lett a teljes testem.
A lány egy csókot lehelt a nyakamra és a kezét a derekamhoz téve még közelebb jött.
-Mire vagy kíváncsi?-kérdeztem kissé robotosan félig elhunyt szemekkel
-Arra hogy milyen amikor egyetlen érzés uralja a tested az pedig a vágy hogy hozzád érjek.-suttogta bennem pedig megállt az ütő. Kezét lejjebb vezette egészen a combomig majd elkezdte óvatosan felfelé húzni.

Érintésétől a fejem a vállán talált helyet ahogy a keze a nadrágom gombját érintette.
-Lauren... -sóhaj volt ami elhagyta a torkom és azt kívántam bár meg tudnék moccanni. A lány nem szólt csak kigombolta a nadrágom.
-Azt akarom hogy olyan vágy legyen benned ami felül ír minden szabályt. Hogy ne tudj gondolkodni ne tudj megálni-kezét a nadrágomba csúztatta amitől nekem egy nagy sóhaj hagyta el a számat.