A Hírnév Karjai Között

Nem Várt Vendég

A zene megtette hatását és a testembe jutó alkohol kezdte elszédíteni a fejem de pont ez volt a cél. A hely lila és kék fényben úszott mindenhol őrültebbnél őrültebb párok rázták egymást. Leültem az egyik bárszékre hogy megszólítsam a pultost.
-Kettő vodkát tisztán!-nem értettem teljesen a hang forrását de mikor odakaptam a fejem megállt bennem a vér. A lány úgy villant be az emlékeimbe mint a reggeli kávé ereimbe. Szőke haja és sötét zöld szemei tökéletes kontrasztot adtak gömbölyű hibátlan arcának.
-Te... - abban a pillanatban teljesen kijózanodtam.
-Szia T.-azonnal magához húzott és forró alkoholmámorban úszó alkait ajkaimra tapasztotta. Elhúzódtam tőle miközben a pultos elénkrakta az italokat.

Szédülten szálltam le a székről és hirtelen többnek éreztem azt a pár felest. A föld mozgott a zene pedig túl hangos lett. Lauren egy kanapén ült és iszogatott miközben a tömeget páztázta. Azonnal helyet foglaltam vele szemben az ölébe ülve és a füléhez hajoltam.
-Tünjünk el innen!-próbáltam elrejteni a hangomban lévő pánikot. A lány elmosolyodott majd maga után húzva az ajtó felé indult.

Alig értünk ki de én nem bírtam tovább. A testem remegett és csak egy valami jutott eszembe. Magamhoz húztam Lolót és az ajkaira tapadtam. Azonnal visszacsókolt kezeit pedig a fenekemre tette. A falhoz nyomtam és kezeimet végigtáncoltattam a nadrágját tartó fekete övön. Egyikkel benyúltam a pólója alá és hideg kezemet végighúztam mellbimbóin.
Teljesen nem gondoltam át a helyzetet. Lauren teste forrósodott de az én szándékaim nem voltak tiszták. Pánikoltam de nagyon. Eltávolodtam tőle és a nyakát vettem célba miközben kezem a nadrágjában talált helyet. A lány nagyot nyelt és hangosan fújta ki a levegőt miközben engem átjárt parfümjének mámorító illata.
-Ohh hát itt vagy!-elugrottam ilyedtembe a lánytól és a hang forrása felé fordultam.

Fájdalom. Ez volt az első érzés abban a pillanatban. A lelkemből indult és nem állt bég míg az utolsó csepp véremet el nem foglalta.
-Tessa ki ez a lány?-kérdezte Lauren én pedig képtelen voltam válaszolni. Farkasszemet néztem vele. Ugyan olyan tökéletes volt mint anno. Tökéletes nekem.
-Ohh had mutatkozzak be. Veronika vagyok a volt ba...-azonnal közbe szóltam.
-Az egyik volt barátom. Egy osztályba jártunk.. - mondtam Veronika pedig merészen felém pillantott.
-Ohh igen. Egy osztályba egy padba egy...-sorolta tovább.
-Fakultációra!-próbáltam higgadt maradni miközben a lány felém lépett.
-Pontosan. Nos én tovább álok holnap megbeszélésem lesz.-egész közel lépett hozzám és a fülembe suttogta- Én is pont így értem hozzád. A legjobbtól tanultad-mondta majd magabiztos léptekkel elment én pedig ott maradtam egy nagy rakás szarral az agyamba.

Másnap reggel alig emlékeztem valamire. Emlékszem ahogy feles feles után csúszott és cigit cigi követett. A ház üres volt. Mady rég elmehetett munkába mikor én még az ágyban fetrengtem borzalmas fejfájással.
A plafont bámultam mikor a telefonom fülsüketítő sikollyal el nem kezdett csöngeni.
-Halló?!-hangon rekedt és fáradt volt.
-Nyisd ki az ajtót!-mikor realizáltam hogy ki is az illető az ajtóhoz sétáltam és elfordítottam a kulcsot a zárba.

A lány viharként tört be a házba. Sötét haja erős hullámokban követte őt. Fekete dzsekije alatt fehér póló villant ki.
-Lauren hány óra van?-kérdeztem a szememet dörzsölve.
-Hétfő 10 óra!-felelte mire nekem azonnal kikerekedett a szemem.
-Basszameg...-mondtam majd a konyhába indultam-Kérsz egy kávét?-fordultam vissza.

Igazság szerint nem voltam képbe. Az agyam nem fogadott újabb információt ezért nem is mérte fel a súlyukat.
-Hova a büdös picsába tüntél tegnap?!-ordította vörös fejjel.
-Na látod. Ez az amire nem emlékszem.-mondtam majd bele ittam a meleg italba.
-Camilláék halálra aggódták magukat!-üvöltötte majd egy határozott mozdulattal maga felé fordított.
-Élek és éltem akkor is csak éppen nem ezen a földön-letettem a bögrém majd a szobámba indultam átöltözni.

Kezdtem nagyon rosszul lenni és nem a testemről beszélek. A kiabálás miatt gombóc keletkezett a torkomban. Összeszorítottam a fogam és megálltam a szekrényem felett. Nem tudtam követni az egész egy nagy érzelmi hullámvasút volt és én émelyegtem tőle.
-Nem tudom elhinni hogy...-lépett mellém Loló én pedig összeomlottam.
Nem akartam mást csak az ölelését a kezeit a melegét. Egyenesen a karjai közé rohantam és zokogni kezdtem.
-Tess mi a baj?-kérdezte őszinte aggodalommal.
-Ne haragudj-mondtam majd a vállába fúrtam a fejem és mélyen belélegeztem a cigisfüstel keveredő illatot.
-Megfogta az arcom és mélyen a szemembe nézett. Remegni kezdett a lábam egyetlen pillantásától. A sötét pillák alatt fénylő zöld szemektől.

Nem mondott semmit csak közelebb hajolt és óvatosan megcsókolt. Nemsokkal késöbb a szekrényembez lépett és kivette belőle egy szürke pólót.
-Ezt vedd fel.-mondta mire halványan elnevettem magam. Kikaptam a kezéből a pólót és elkezdtem lehámozni magamról a pizsamát.
Félúton járhattam mikor megéreztem Loló kezét az oldalamon. Érintését teljes libabőr követte. Levettem a pólót és a lányra néztem majd közelebb léptem és ajkaire tapadtam.

Megragadta a derekam és lefektetett az ágyra. Elkezdtem leszedni róla a pólót és a melltartót ami felfedte előttem tökéletes felsőtestét. Közelebb hajolt így bőrünk érintkezett. Kezei nadrágom gombjainál jártak. Hamar mind a ketten meztelenül csókoltuk egymást. A lány áttért a nyakamra majd a melleimre. Nagyot sóhanytottam ahogy megéreztem kezeit az ágyékomnál. Mikor megtaláltam az érzékeny pontomat dörzsölni kezdte én pedig nem bírtam tovább és egy nyögés hagyta el a számat. Lauren elmosolyodott majd ő maga is lejjebb haladt. Egy csókot nyomott a combomra és az ajkaimra.

Teljes testem megfeszült ahogy megéreztem nyelvét magamban. Kezeim az ágytakarót markolták miközben próbáltam megállítani remegő lábaimat. A feszültség egyre nőt. Lepillantottam a lányra aki lábaim közül mohón nézett rám. Teljesen elveszítettem a kontrollt. A gerincem ívbe futott ahogy a csúcsra jutottam és levegőért kapkodva estem vissza.