Itt várlak

10.

-Kora, kérlek... - hallottam Max hangját. Éreztem az illatát, olyan jól esett.

-Kora, kellj fel!

Felkelni? Alszom? Alszom, és hallom a hangját?

Elmosolyodtam.

Max itt aludt... A buli... - kezdtek bekúszni az emlék képek.

-Kicsim, kérlek! - a hangja könyörgő volt a kezével gyengéden rázogatott.

A keze... Átölel...

Kinyitottam a szemem, az ágyam mellett feküdtem a matracon, amit Maxnek tettünk le. Illetve inkább Maxen, mint a matracon, de egyébként stimmelt.

-Mit csinálok itt? - kérdeztem bizonytalanul és talán egy kicsit ijedten.

-Aha... Én is pont ugyanezt akartam kérdezni, rögtön az után, hogy megkérdezem, van-e rajtad bugyi.

-Mi? Bugyi? - hűltem el.

-Mert... Hogy melltartó az tuti nincs...

Basszus...Basszus...Basszus...

-Szóval...Könyörgöm mond, hogy van!

Bepánikoltam és a kezemmel azonnal odanyúltam, kitapintani.

Oké... Bugyi rendben!

Sóhajtottam egy óriásit.

-Van rajtam bugyi. - közöltem és most már aktuálisnak éreztem foglalkozni azzal is, hogy a csupasz mellem Max bőrének nyomódik. Gyorsan elhúzódtam és magamra rántottam a takarót, ami azzal járt, hogy cserébe róla meg lehúztam.

Elvörösödtem, majd inkább mégis visszadobtam rá, mert velem ellentétben Max teljesen pucér volt. És még ha nagyon is érdekes látványt nyújtott, az erekciója borzasztóan zavarba ejtett.

De most megint csak én voltam fedetlen. Hirtelen gyorsasággal másztam az ágyamba és öleltem magamhoz a takarót.

-Miért vagyunk meztelenek?

-Nem nagyon emlékszem... - mondta, közben felült és az ágy szélére támasztotta a kezét. Nem tűnt kifejezetten nyugodtan. - Te?

-Az rémlik, hogy lefeküdtünk aludni. Úgy értem külön-külön! De akkor még biztos, hogy volt rajtunk ruha...

- És utána? Hogy kerületél mellém?

Szótlanul ráztam a fejem. Innentől ugyanis képszakadás volt. Most nem csak a fej fájásom miatt kezdtem nagyon rosszul érezni magamat.

-Te semmire nem emlékszel? Mondjuk, hogy került rólad le a gatya? Vagy rólam a melltartó? - kicsengett a kétségbeesés a hangomból.

- Elég részeg voltam tegnap, az elképzelhető, hogy nagyon belelendültem a vetkőzésbe... Vagy alvás közben rugdaltam le magamról. De a te melltartódról semmit nem tudok... - védekezett.

- Ugye mi nem?-kérdeztem félve.

- Hát ezt most nem tudnám biztosra mondani... De rajtad van bugyi, szóval talán nem... Kurvára remélem, hogy nem! - Max pont annyira volt nyugtalan mint én.

- Ezt azért most rohadtul biztosra kéne tudni... - nyögtem.

Nem volt nagy tapasztalatom, de azt még én is tudtam hogyha megtörtént akkor 9 hónap múlva érhet meglepetés. Nem szedtem gyógyszert és ha nem emlékszünk semmire nem hinném, hogy az óvszerrel bajlódtunk volna.

- Hát... Mondjuk amennyit ittam, kétlem, hogy felállt volna. -mondta elgondolkozva.

-Biztos? Mert most is... - böktem felé elvörösödve. - Nem tűnik úgy, hogy gond lenne az erekcióddal...