Itt várlak

36.

Azt hittem, hogy elájulok, amikor megláttam a pólóján a vérét. Max a fürdőbe ment én pedig a nyitott ajtónál toporogtam és figyeltem ahogy leveszi a pulcsiját,  a pólóját, azután a csap felé hajolva mossa le a hasát.

-Nem kéne ezzel bemenni a kórházba? Kellene kapnod valami tetanuszt, vagy azt sem tudom mit szoktak ilyenkor adni. Nehogy elfertőződjön... Nem hinném, hogy az ilyen alakok nagyon szokták a késüket fertőtleníteni...-idegességemben egy folytában csak beszéltem.

-Szerintem az is elég lesz, ha kiégeted. – jegyezte meg Max komolyan.

-Micsoda? – fordultam felé hirtelen.

-Kora, - nevetett Max. – Nyugi,  ez csak egy karcolás, csak a bőrt sértette fel. Hozzám se ért a penge még csak a pólót sem szakította el! – ő kedélyesen mosolygott de én továbbra is szorongtam. Ez az egész verekedés, maga a hely az, hogy Maxet véresen láttam, nagyon megijesztett és megülte a lelkemet.

Ő kilépett a fürdőből a felsőtestét nem fedte semmi. Még mindig ugyan olyan szívdöglesztően jól nézett ki.

-Látod? – mutatta a köldöke fölött futó vöröslő csíkot a megnyugtatásom végett.

Valóban nem tűnt mélynek de azért karcolásnak sem neveztem volna.  Már nem vérzett neki nagyon, ez megnyugtató volt. Kicsit maszatos volt még, de az attól lehetett, hogy a víz kicsit feloldotta az alvadt vért.

Leültettem az egyik bárszékhez, majd elszaladtam az elsősegély dobozomért. Fertőtlenítőt fújtam rá bekentem sebkenőccsel majd leragasztottam. Mindent remegő kézzel, de nem érdekelt túlságosan zaklatott voltam, hogy most foglalkozzak vele.

-Kösz! Nagyon megijedtél? – kérdezte gyengéden és megfogta a kezem.

-Véres voltál, persze, hogy megijedtem!– mondtam bosszúsan.

-Én a kocsmára gondoltam. – mondta és egy kicsit közelebb húzott.

-Hát... Az is elég ijesztő volt. Meg az a Vince is...

-A kés miatt volt durva. Bunyó előfordul sokszor, de a késelés senkinek sem hiányzik.

Bólintottam, bár szerintem attól még ez mind nagyon gáz és borzasztó volt. Nem éreztem jól magam.

-Miért jársz olyan helyre? – kérdeztem mert nem tudtam felfogni, hogy ez neki miért jó.

-Ott dolgozom.

-Komolyan nem találtál valami jobb munkahelyet?

Max kedvesen elmosolyodott és megrántotta a vállát.

-Nem olyan gáz...

-De, elég gáz!-ragaszkodtam a véleményemhez.

-Akarod, hogy elmenjek? – kérdezte minden átkötés nélkül, közben a szeme élénken az enyémet fürkészte.

-Azt akarom, hogy maradj. – feleltem, és tényleg ez volt a szívem vágya. Jogy maradjon, hogy együtt legyünk.

-Ha maradok abból szex lesz, így is akarod? – kérdezte határozottan.

Dühíthetett volna a nagyképű magabiztossága, de az, hogy kimondta csak felizgatott. Én is tudtam, ha nálam marad akkor nem fogunk csak beszélgetni. Ahhoz túl nagy köztünk a feszültség. Nem tudom, hogy ez milyen irányba tereli majd a dolgokat, de meg akartam tenni, le akartam feküdni Maxel.

-Maradj. – mondtam, ezzel zöld utat engedve mindennek ami köztünk lehetséges. Ha  csak egy éjszaka lesz azt sem bánom, tudni akartam milyen vele. Fórrón lüktettem, ahogy elképzeltem, hogy az ölemben érzem. Olyan régóta vágytam rá.