ᴀ ɴʏᴏᴍᴏᴢᴏ́ ᴇ́s ᴀ ᴛɪᴛᴋᴏsᴜ̈ɢʏɴᴏ̈ᴋ | sʜᴇʀʟᴏᴄᴋ ʜᴏʟᴍᴇs ғғ. | /ʙᴇғᴇᴊᴇᴢᴇᴛᴛ/

⌕ 26. [ ʀᴇᴊᴛᴇᴛᴛ ᴋᴀᴘᴄsᴏʟᴀᴛ ] ⌕

Sherlock mellkasán ért a reggel, a szívdobogásánál kellemesebb ébresztőt elképzelni sem tudtam volna a tegnap este után.
Végigsimított a hátamon és a homlokomra csókolt.
Felnéztem rá, visszafolytott mosollyal néztük a másikat, mintha újra fiatalok lennénk.

- Jó reggelt- lágy csókot adtam a mellkasára.

- Jó reggelt Kedvesem- az, amit ezzel az egy mondatával művelt velem, szavakban nem kifejezhető.

Elkaptam az arcát és megcsókoltam, kezével erősen szorította a derekam, miközben felmordult. Lelökött magáról és felém tornyosult, miután elváltak ajkaink a homlokomnak dűlt.
Egyetlen pillanatra néztem rá az ágy melletti szekrényen álló órára, ami jóval hét után járt.

- Baszki!- csúszott ki a számon.

Eltoltam a nyomozót, vissza a saját térfelére, majd a telefonomért nyúltam, kishíján arccal előre estem a padlóig, Sherlock mentett meg a zuhanástól.
Tárcsáztam Greg számát és elmondtam, hogy aznap késni fogok, amit furcsállt, mert velem sosem fordult még elő ezelőtt ilyesmi.

- Biztos vagyok benne, hogy kérdezősködni fog- dobtam az ágy végébe a mobilt, ami azonnal megcsörrent.

- Jó reggelt Elizabeth, elnézést, hogy ilyen korán zavarom, csak érdeklődni szeretnék, hogy esetleg tud-e valamit Sherlock hollétéről? Mrs. Hudson eléggé aggódik- hadarta el John a mondandóját.

- Jól vagyok John- Sherlock válaszolt helyettem miután elvette tőlem a telefont.

- Re-rendben, értem- biztos voltam benne, hogy Dr. Watson teljesen összezavarodott, habogott, majd letette.

Nevetve takartam el az arcom, ezek után mindenki rólunk fog kérdezősködni és elindulnak majd a különféle találgatások és pletykák, nem kerülhetjük el örökké a kettőnkkel kapcsolatos kérdéseket.
Felkaptam a tegnap este levetett ingjét és magamra vettem, miközben kisétáltam a konyhába.

A bomba továbbra is az asztalon hevert, a következő alkalommal magammal viszem a palotába és kivizsgáltatom.
A teák készítése közben két erős kéz fonódott a derekam köré, majd egy meleg csókot éreztem a nyakamon és egy kellemesen ismerős illat keringett a levegőben.

- Gyakrabban kellene inget hordanod- suttogta szavait.

- A tiédet?- fordultam szembe vele.

- Jobban kedvellek nélkül.

- Most akkor ruhában tetszem vagy ruha nélkül?- nevettem halványan.

- Mindenhogy.

Megemelt a combomnál fogva és felültetett a konyhapultra. Megcsókolt, majd lebontotta rólam az inget és meztelenül hagyott a pulton, amíg magára vette a ruháját.
Kigomboltan hagyta magán a hófehér ingjét, ölbe vett és az ágyamig vitt. Egy gyors csókot nyomott a homlokomra, majd távozott, hogy befejezze a reggelit amíg felöltözöm. Felsőtestének melege sokáig perzselte a mellkasom.
Amint kitettem a lábam az ajtón, az éjjeli szekrényen hagyott szolgálati mobil csörögni kezdett.
Ismeretlen, nem mentett számról kerestek.

- Tessék, Hunter Parancsnok- a vonal túlsó végéről sokáig nem érkezett válasz.

- Itt, Liam parancsnok helyettes- olyan volt, mintha mindezt kérdezné, nem volt biztos magában.

- Miért keres?- a hangszínem azonnal közömbös lett és formális.

- Mycrfot Holmes kért meg rá, hogy keressem fel, mert tartozom egy..- hosszabb szünetet hagyott- bocsánat kéréssel a tegnapi napon alakított viselkedésemért- biztos vagyok benne, hogy olvassa ezt, annyira nyögve-nyelősen beszél- Nem találtunk semmit a helyszínen. Igaza volt.