Két kis csík - TAEKOOK(BEFEJEZETT)

12.rész

Jungkook

Értetlenül néztem az előttem sétálókat, főleg Taehyungot. Eddig teljesen maga alatt volt, sőt úgy csinált, mint, akinek már maga a létezés is hatalmas fájdalommal járt, most meg előttem sétált Namjoonnal és minden erejét beleadva magyarázott valamiről. Fogalmam sem volt róla, hogy hol, na meg mikor ismerték meg egymást, de látszólag egyre közelebb kerültek egymáshoz, ezen a is sétán, néha meg sem kellett szólalniuk és már beszélgettek, engem teljesen figyelme kívül hagyva. Csalódottan kullogtam mögöttük, már azon gondolkodtam, hogy egyedül beülök valahova.

-Muszáj? - csattant fel Taehyung.

Namjoon csak bólintott egyet, mire a másik határozottan felém lépett. Érdeklődve néztem le rá, nem tudtam mire számítsak, de már annak is örültem, hogy egyáltalán tudja, hogy ott vagyok velük és nem csak Namjoon létezik ezen a bolygón.

-Sajnálom. - sóhajtotta, mire homlokráncolva néztem rá, nem értettem mi történik. - Igazából direkt ignoráltalak, mert..zavarban vagyok miattad. - vette halkabbra, s ugyan még mindig nem értettem, hogy miért mondja ezt de élveztem, ahogy a pír úgy kúszik fel az arcára, ahogy beszél. - Amiatt, ami történt. Meg, amit kértem tőled.

-Aludj vele. - mutattam az idősebbre. - Úgyis körülötte vagy.

-Látod, hogy milyen? - hitetlenkedett Taehyung. - Én veled akarok, téged kértelek meg, nem pedig Namot, szóval ne szívd a véremet, mert megverlek.

Tüzes omega. Nagyon élveztem, hogy ennyire könnyen fel lehet idegesíteni őt, nevetve karoltam át a vállát, nem törődve azzal a ténnyel, hogy a tekintetével gyilkol. Mivel már jó ideje arról panaszkodott, hogy túlságosan is éhes, betértünk egy gyorskajáldába. Egyből elhaladt a sor mellett, majd hol a táblára meredt, hol pedig cipőjét fixírozta, mintha olyan nehezére esett volna a választás. Mind a ketten már rég kinéztük miket akarunk enni, sőt ameddig Taehyung válogatott, meg is csinálhattam volna magamnak az ételt, sóhajtva néztem végig, ahogy egyik pillanatban a sorban áll, majd a másikban kiáll onnan, hogy újra eldöntse, mit szeretne rendelni. Türelmetlenül néztem Namjoonra, hogy legalább ösztönözze arra, hogy válasszon, mert az előbb is olyan jól tudott rá hallgatni, de csak megvonta a vállát, majd leülve nézte, ahogy Taehyung még mindig hadilábon áll.

-Tessék. - jelent meg mögötte egy férfi. - Úgyis ezt fogod kérni, mindig ezt csinálod. - nevetett fel.

Felvont szemöldökkel néztem végig rajta és kezdtem úgy érezni, hogy hozzá képest senki nem néz ki jól. Egészen eddig rendben volt az önbizalmam, majd ez a fickó az öltönyével és kócos hajával teljesen lerombolta azt.

-Kösz. - csillant fel az omega szeme, majd ez a csillogás csak nagyobb lett, amint felnézett a megmentőjére. - Sz-szia.

Nem tetszett az, ahogy Taehung erre a pasasra néz és a fülig érő mosolya sem, ami mondjuk jól állt neki, sőt még az eper illatát is jobban érezni lehetett. Egészen addig méregettem a másik alfát, ameddig Taehyung a sokat mondó pillantását ránk nem vette, és ameddig Namjoon el ne húzott engem is onnan.

-Ki ez? - kérdeztem Namjoontól őket bámulva. - Nem szimpatikus a srác.

-Jin. - válaszolta, mintha nekem így tudnom kéne. - Tae exe, amúgy meg rendes alak.

Szóval Taehyungnak az ilyen gazdagnak tűnő világszépe emberek jöttek be, ez nem nyugtatott meg különösképpen. Összevont szemöldökkel figyeltem a beszélgetést és ugyan nem hallottam miről beszélgetnek de bőven elég volt, hogy láttam.