Két kis csík - TAEKOOK(BEFEJEZETT)

19.rész

Jungkook

Mosolyogva húztam közelebb magamhoz Taehyungot, aki még mélyen aludt. Mélyen szívtam be az illatát, ami az enyémmel keveredett, s ez sokkal jobb volt, mint a sima eper, szabályosan beleremegtem ebbe. Tényleg imádtam az illatát. A vigyorom kiszélesedett, ahogy a takaró alatt végignéztem rajta, tegnap túl nehéz volt kiszedni az ágyból, hogy a zuhany alá rángassam, komoly küzdelmet jelentett. Nem tudom, hogy tegnap mi vezérelte arra, hogy lefeküdjön velem, de én kifejezetten nem bántam, főleg úgy, hogy kimondta; randizna velem. Reméltem, hogy nem bánta meg az estét, magamból kiindulva alkohol nélkül is ugyanúgy vonz, ugyanúgy tetszik és el tudja venni az eszemet, de legalább adott egy kis löketet mind a kettőnknek. A vállán járatva a kezemet gondolkodtam a tegnap estén, amit valahogy nem tudtam kiűzni a fejemből, túlságosan is álombelinek tűnt. Folyamatosan az cikázott a fejemben, hogy vajon elhiszi, hogy komolyan gondolom vele? Úgy igazán. És emellé még az is társult, hogy elég nagy esélyt adtunk arra, hogy egy nem kívánt gyerekünk szülessen. Ugyan akkor nem igen foglalkoztatott ez, de másnap már komoly fejfájást okozott. Becsuktam a szemem, egyre jobban átadva magam az illatnak, ami a takaróból jött. Tudtam, sőt inkább éreztem, ha ez benne marad, esténként nem az alvás fogja kitölteni estéimet. Ahogy tovább gondolkodtam, több dolog is az eszembe jutott, ami miatt ki tudtam volna csattani az örömtől. Tudta, hogy a csomó miatt valamiféle kötelék lesz kettőnk közt, mégis majd megveszett, úgy akarta, szóval akart engem, akarta azt a kapcsot is, ami részben összeköt minket. Ezeket nem csak beképzeltem, tényleg jó úton haladok. Reméltem, hogy nem térek le róla és jól megy majd minden.

-Jó reggelt. - szusszantotta, amint sikerült felébrednie.

-Jó reggelt. - fordultam felé, majd lejjebb csúszva adtam egy puszit a hasára, mire kérdőn nézett rám. - Meglátogattam a gyereket.

Összevont szemöldökkel pöckölte meg a homlokomat.

-Persze, egy nap alatt terhes lettem, holnap meg már szülök, holnapután meg jönnek az unokák. - forgatta szemeit. - Ez ilyen egy hetes folyamat.

Kuncogva hajtottam fejemet mellkasára, élvezve, hogy eljátszadozik a hajammal. Túl meghitt volt ez a pillanat ahhoz, hogy mi ezt csináljuk, tisztában voltam vele, hogy ez az összebújósdi ma, maximum holnap tart és ennyi. Ő megy a saját helyére, én itt maradok és csak álmodozok róla, hogy mellettem legyen.

-Jungkook, valami baj van? - fordította maga felé a fejemet. - Bánt valami?

-Honnan veszed?

-Az illatod. Előbb még édesebb volt, most nem, szóval valami gond van. - magyarázta. - Esküszöm neked, nem ejtettél teherbe. Még tesztet is veszek, ha megnyugtat.

Megmosolyogtam aggodalmán meg azon, hogy ilyen gyorsan észrevette. Bizonyára ő is érezte azt a keserű érzést, ami bennem keringett, ahogy egyre rosszabb és rosszabb gondolatol lépték el a fejemet.

-Nem szeretnél enni valamit? - döntöttem oldalra a fejemet. - Mert én igen. - pillanatottam lejjebb.

-Ha rám gondolsz, tegnap már megtetted. - vonta fel a szemöldökét. - És ne tereld a témát.

-Ugyan, én nem terelem, csupán csak tényleg megkívántam az epret. - nyomtam egy puszit a mellkasára. - Amúgy is, a te ízed nem lehet megunni. - pillanatottam vörös arcára. - Ne pirulj, tegnap csak úgy dőlt belőled a szó. - hajoltam felé.

Valamiért, ha róla volt szó, elbizonytalanodtam. Sohase érdekelt, hogy mással sikerül - e összejönnöm, hidegen hagyott, úgy voltam vele, hogy majd jön a következő. De úgy éreztem, hogy én Taehyungnál meg akarok állni, jól kezelni a dolgokat és majd el akarom mondani róla, hogy ő a párom. Még akkor is megerősítést akartam tőle, amikor épp kimutatta azt, hogy kölcsönös a vonzalom. Pont emiatt vágytam annyira rá, hogy ő kezdeményezze a csókot, amit meg is tett. Szerintem nem tudta, hogy ezzel mennyire boldoggá tett. Jó hosszú idő után szedtük össze az erőnket arra, hogy egyáltalán felkeljünk és ne csak egésznap feküdjünk. Vigyorogva néztem folyamatosan végig rajta, ahányszor elhaladt előttem, tetszett, hogy nem volt hajlandó felöltözni, s csak egy pólóban és az én alsómban feszített.

-Tudtad, hogy mennyire dögös vagy? - húztam az ölembe.

-Megint az illat vette el az eszed és tesz kanossá? - döntötte oldalra a fejét.

-Gondolhatod. - markoltam hátsójába, úgy húzva közelebb magamhoz. - Olyan jó ez az illat.

Ahogy közelebb hajoltam hozzá, sokkal jobban éreztem a mámorító aromát, bár tudtam, hogy ez lejjebb csak még erősebb lehet.

-Tudom, én is érzem. - nevetett fel. - Ez sokkal jobb, mint a kamilla.

-Lassan féltékeny leszem, annyit emlegeted. - bigyesztettem le a számat. - És te miért vagy féltékeny?

-Még kérded? - vonta fel a szemöldökét. - Nem is értem miért hívtál el, ha vele voltál.

Tetszett, hogy már csak meg sem próbálta titkolni, bár nem is tudta volna, mert az arcáról teljesen leolvasható volt az utálat Kwang iránt, bár annyira nem is értem miért. Nem is csinált semmi rosszat szerencsétlen.

-Taehyung. - vettem erőt magamon
-Őszintén mondom, minden mocskos megjegyzés nélkül. - sóhajtottam. - Tényleg tetszel nekem, vonzol engem és nem csak szexuális értelemben. Szeretnélek megismerni, de nem úgy, mint egy lakótársat vagy barátot, ezért örülnék, ha eljönnél velem egy randira. - fejeztem be, kissé kimelegedve. - Eljönnél velem? És erre most válaszolj, mert nem akarok közel egy hónapot várni.

Szótlanul tette a nyakamba kezeit, látszott rajta, hogy valamin nagyon gondolkodik, s reméltem bem azon, hogy miképp utasítson vissza.

-Persze, hogy elmegyek veled. Azzal a feltétellel, hogy most nem mész el valakit megdugni.

-Nem megyek. - ráztam a fejemet. - És jönni sem fog senki. - tettem hozzá.

-Mikor gondoltad?

-Amikor ráérsz.

-Most ráérek és te is. - túrt a hajamba. - Estefelé?

-Tökéletes lesz.

Felkuncogtam, amikor ezután felpattant rólam, mondván, hogy így alig akadt ideje valamit kezdeni a kinézetével, bár szeritnem így is tökéletes volt rajta minden. Megnyugodtam, hogy végre igent mondott és most hagytam is neki, hogy ezt tegye, nem kavartam bele a hülye fejemmel. Végre eljutottunk idáig is.