Két kis csík - TAEKOOK(BEFEJEZETT)

37.rész

Jungkook

Taehyung egy elég csúf játszmát űzött velem attól fogva, hogy haza értünk, kezdve azzal, hogy semmi nélkül végig trappolt a lakáson, szerintem még ügyelt is arra, hogy minden egyes lépését végig tudjam követni. Hülye lettem volna nem megbámulni ezt a mutatványt, főleg, hogy az a mámorító illat is társult hozzá és még volt olyan gonosz, hogy lazán becsukta a fürdő ajtaját. Megfogadtam, hogy a büszkeségemet megtartva nem rugom rá az ajtót és cipelem a szobába, ezért csak bekapcsoltam a tévét, hátha az majd segít elterelni a figyelmemet. Ahogy Taehyung és a baba illata is erősödött, sokkal nehezebb volt kizárni azt, hogy egyre kényelmetlenebb volt a nadrágban való ülés. Egészen halkan somfordáltam az ajtó elé, annál is halkabban kopogtam a falapon, de még így is választ kaptam. Mosolyogva lépdeltem közelebb a kádhoz és bármennyire is szuggeráltam a habokat, sajnos nem láttam át rajtuk, így maximum az élénk fantáziámra bízhattamba dolgot.

-Mit csinálsz? - térdeltem le mellé, a kád szélén megtámaszkodva.

-Olvasok. - nézett rám boci szemekkel, még a könyvet is felmutatta hozzá. - Ez egy nagyon érdekes rész. - bújt vissza a könyv lapjai közé.

Felvont szemöldökkel fektettem tenyeremet térdére, mik a vízfelszín felett voltak, majd lassan vezettem a habok közé. Unott mozdulattal nézett fel a könyvből, majd ahogy combján haladtam feljebb, úgy dobta le a könyvet a padlóra. Elkuncogva magam hajoltam közelebb, hogy egy gyors csókot lophassak, aranyos volt, hogy ilyen gyorsan érdeklődését vesztette a könyv iránt.

-Mit csinálsz? - nyelt egy nagyot.

-Hát... - vezettem ágyékához tenyeremet. - Ha már te is gonoszkodsz velem, gondoltam én is gonoszkodom egy kicsit veled. - nyomtam egy újabb csókot ajkaira.

A csókunkba belenyögött, amikor combjai közt simítottam végig, s a kád szélét szorongatta. Egy lábát felhúzva vetette hátra a fejét, akkora terpeszbe húzva lábait, amennyire a hely engedte neki.

-Jungkook. - sóhajtotta, a csuklóm után kapva. - Ez tényleg gonosz volt.

-Legyek gonoszabb? - hajoltam a füléhez, majd óvatosan beleharaptam.

-Kérlek. - suttogta. - Kérlekhh... Igen. - nyalt végig ajkain.

Csuklómra fogva húzta kezét közelebb magához, combját is feljebb húzta, hogy jobban hozzá férhessek. Ezzel a látvánnyal se tudtam volna betelni, sőt nem is akartam, egyszerűen gyönyörű volt. A kipirult arca, a mellkasa, ami egyre gyorsabban járt fel, s le, a megduzzadt ajkai, miket próbált folyamatosan nedvesen tartani.

-Tae. - szóltam hozzá, mire összevont szemöldökkel nézett rám. - Kibaszottul szeretlek. - mosolyodtam el.

-Én i... - halt el hangja, amikor ujjaimat bevezettem. - Kapd be, Jeon.

-Ezer örömmel.

Határozottan keltem fel a kád mellől és Taehyungot is magammal rántottam. Nem törődtem azzal, hogy a pólóm és a nadrágom is csurom víz lett, ölembe kapva Taehyungot sétáltam a szobámba, sőt szinte rohantam oda. Óvatosan döntöttem el az ágyon, a lehető legóvatosabban bántam vele, már amennyiben egy ilyen helyzetben óvatos tudtam lenni. Egyik kezével a hajamba túrva húzott közelebb magához, miközben a másikkal a nadrágom felé kezdett el matatni.

-Te egy nagyon türelmetlen omega vagy, tudod? - döntöttem oldalra a fejemet, elszakadva tőlem.

-A gyereked a türelmetlen. - szusszantotta türelmetlenül. - Szóval csak siess.

Mosolyogva hajoltam a nyakához, hogy végig csókoljak rajta, s most kivételesen büszke voltam magamra, hogy volt annyi lélekjelenlétem, hogy tovább is tudjak haladni és nem akartam megjelölni. Egyre kevesebb türelemmel túrt újra a hajamba, majd arra bíztatott, hogy lejjebb haladja. Nyilván tudtam, hogy mit szeretett volna, de nem terveztem megadni azt, amit szeretett volna, legalábbis egyelőre nem. Végig csókolva mellkasán álltam meg a hasánál, hogy gyengébb puszikkal lepjem ott el. Vöröslő íriszekkel néztem fel rá, sárga szemei szinte megbabonáztak, kérleltek arra, hogy teljesítsem minden egyes kívánságát. Még egy utolsó puszit adtam a pocakjára, amin már egy igen picit lehetett látni, hogy kerekedik.

-Jungkook, attól félsz, hogy megharapja? - könyökölt fel az ágyban.

-Hogy micsoda? - nevetettem fel.

Szemforgatva szabadította ki magát alólam, hogy a csípőmre ülve túrjon a hajamba. A csókjából ítélve ő egy kicsit sem oda a gyengébb tetteimért. Lerángatva rólam a pólót nyomott a párnák közé, lehunyt szemekkel élveztem, ahogy mellkasomon csókolt végig, csípőmet megemeltem, hogy a nadrágomat is le tudja rólam szedni. Magamnak még igen, de neki nem vallottam volna be, hogy én is a türelmem végén jártam már. Szemeim abban a pillanatban pattantak ki, ahogy megéreztem Taehyungot magam körül, s már csak a látvány miatt is el tudtam volna menni, hát még, ahogy csinálta.

-Baszki, Kicsim... ki fogsz így végezni. - vetettem a párnák közé a fejemet.

Taehyung kuncogva ült a csípőmre, majd lassan mozgatni kezdte azt, a türelmemmel folyamatosan játszadozva. Fellöktem a csípőmet, jelezve neki, hogy folytassa csak, ha ennyire domináns szeretne lenni a mai este. Az agyam ezt mondta, bár azok a makacs alfa ösztönök, nyilván ezt nem hagyták, s magam alá fordítva húztam terpeszbe a lábait. Mosolyogva hajoltam ajkaira, miközben előre lendítettem a csípőmet. A nyakát folyamatosan csókolgattam, csípőmet folyamatos gyorsabb és erősebb mozgásra bíztatva. Állkapcsom folyamatosan lüktetett, egyre jobban vártam azt a pillanatot, hogy engedélyt adjon arra, hogy megjelöljem őt.

-Kookie. - húzott el a nyakától. - Később, majd kicsit később. - nézett fel rám könnyektől csillogó szemmel.

Ajkaimra hajolva kulcsolta lábait derekam köré, jobban magához engedve engem. Fejemet a nyakába fúrva gyorsítottam tempómon, miközben hasán simítottam végig. Taehyung ívbe feszítve hátát remegett meg alattam, s pár lökés után én is követtem őt. Hátamra dőlve húztam magamhoz közelebb.

-Szerintem a gyereked agyát összeráztad. - nevetett fel.

-Annyira nem is. - nyomtam egy puszit a vállára. - Amúgy is, te gonoszkodtál velem. Terhesen gonoszabb vagy.

-Csak kívános. Egy kicsivel később, megengedem. - nézett fel rám. - Tényleg.

-Ez nem egy olyan dolog, amit meg kell engedned. - ráncoltam a homlokomat.

-De én akarom. Csak később.

Mosolyogva húztam magamhoz közelebb. Annyira nagyon szerettem őt, igazából egyre kevésbé érdekelt az, hogy mi miatt vagyok ennyire megőrülve érte. Csak az lebegett a szemem előtt, ha sikerül, egy családot alapítani vele.