Jungkook
Idegesen járkáltam a folyosón fel és alá, jobbra - balra, hátha le tudom vezetni valahogy a feszültségemet és a félelmemet is. Nyilván érthető okokból nem maradhattam közvetlenül Taehyung mellett az este folyamán és küldtek haza, de abban a pillanatban le tudtam volna keverni annak a nőnek egy pofont, hogy azt hiszi, én nyugodtan haza megyek még ezek után szundikálni. Egy csomó óra után muszáj voltam elhagyni a kórházat és az egyetemre menni, hogy ne gyűljön még ennél is több hiányzás össze, mert akkor duplán fogok szopni ebben az évben. Még az előadáson is csak a kivetítőt néztem, gondolataimban messze jártam, s próbáltam koncentrálni, hátha Taehyung valahogy jelzi, ha valami baj van.
-Kook? - bökte meg a vállamat valaki. - Nem jössz?
Értetlenül néztem fel, majd körbe, észre sem vettem, hogy kiürült a terem, pedig közel kétszázan is be tudnak ide férni. Fáradtan dörzsöltem meg az arcomat, talán nem tett jót, hogy szinte semmit nem aludtam mielőtt eljöttem ide. Némán bólogatva kaptam fel a cuccomat és követtem barátomat a könyvtárba, ahol általában szoktunk beszélgetni, meg egyéb dolgokat, de ez mára már csak beszélgetésre szűkült.
-Ma nagyon nem vagy itt. - ült le mellém Kwang a puha üléseken. - Baj van?
-Remélem nem. - túrtam a hajamba. - Este be kellett vinni Taehyungot a kórházba.
-Jézus, miért?
-Nem tudom, mármint rosszul lett meg... Meg vérzett... És én met csak bevittem és nem tudom mi van vele, mert elküldtek. Azóta nem tudom mi van, reménykedem abban, hogy azért nem hívott Namjoon, mert nincs semmi baj és... És most Taehyung valahol alszik még terhesen.
Ismét megdörzsölgettem az arcomat, hátha azzal majd fel tudok ébredni, abban sem voltam biztos, hogy értelmes mondatot sikerült összeraknom az előbb. Az előttem ülő menta hajú srácra néztem, aki előttem terpesztett egy fotelban, s láthatólag egész végig itt volt velünk.
-Te, ő ki? - suttogtam Kwangnak, majd a srácra mutattam, aki meglehetősen morcosan nézett rám. - És miért akar szemmel ölni?
-A barátom. - közölte nyugodtan. - Yoongi.
-Szevasz. - intett egyet. - Már egy ideje itt vagyok.
-Bocs. - sóhajtottam. - Jungkook vagyok. Ti komolyan jártok? - kérdeztem, mire mind a ketten bólintottak. - Szép hónap lesz.
-Most gúnyolódik?
-Aha, csak nem rajtad. - csapott tarkón Kwang. - Csak, hogy tudd, mióta az asszonyod terhes, mi együtt vagyunk, szóval már több hónapja velem van és eddig még nem idegesítem.
-Az egyetlen ember, akit nem akarok utálni. - mosolyodott el.
Felvont szemöldökkel néztem barátom irányába, aki büszkén mosolyogva bólintott egyet. Őszintén furcsa volt azt látni, hogy már több ideje is valaki mellett maradt és nem jött panaszkodni amiatt, hogy egy újabb kapcsolata tönkre ment, bár az is az ő hibájából.
-Ez nagyon jó, büszke vagyok rád. És valószínűleg, ha nem lennék ennyire ki, jobban ki is mutatnám. - nevettem fel fáradtan.
-Valószínűleg, ha nem hívtak, nincs nagy baj. - próbált nyugtatni Yoongi. - Ha terhes, érzed, ha baj van, nem? Ráadásul meg vagy jelölve.
-Nem érzem, hogy baj lenen, sőt semmit sem érzek, ami jobban kiakaszt. - szenvedtem tovább.
-Ne aggódj ennyire. Jó, ez biztos valami szülői cucc, amit nem értek, de ne kergesd az ördögöt. - dőlt előre Yoongi. - Veszek neked egy kávét, mert szarul nézel ki. - kelt fel a helyéről és faképnél hagyott minket.
-Jó, egy kicsit érdekes személyiség, de kedvelem. - nézett utána szerelmes szemekkel. - Őt most tényleg és ő kezdeményezett.
-Könyörgök neked, őt tartsd meg. Bár az bizakodó, hogy nem csak egy hónapig jártatok csak.
Mondtam volna még egy darabig, de a telefonom csörgése ebben megakadályozott, s amint megláttam, hogy Namjoon hív a szívem konkrétan majdnem kiugrott a helyéről.
-Szia, mi a helyzet? - vettem fel egyből a telefont. - Ugye nincs baj?
-Gyere be, kérlek. - hangzott a vonal túlsó végén.
Kwangra kaptam a tekintetemet, jelezve, hogy mennem kell. Nyilván velem akart jönni, ő meg hozta magával Yoongit is. Nyugtalanított az, hogy nem mondta Namjoon, hogy mi a helyzet.
Gonosz vagyok? 😂 Lehet egy pöppet igen, de holnap este felé jön a kövi rész 😂❤️
YOU ARE READING
Két kis csík - TAEKOOK(BEFEJEZETT)
FanfictionTaehyung minden vágyának forrása egy baba, ami sose adatott meg neki, bármennyire is szerette volna. Be kell érnie egy nagyszájú, egyetemista lakótárssal, ami néhány bonyodalomhoz tud vezetni.