Két kis csík - TAEKOOK(BEFEJEZETT)

43.rész

Taehyung

Igazából nem értettem, hogy a baba témából hogyan kerültünk a megcsalásig, holott én ezt egyszer sem hoztam fel. Érthetetlen számomra, hogy Jungkook miért nem képes megérteni azt, hogy én nem benne nem bízok, csupán csak a másik furcsa nekem. Egészen eddig teljesen ellenezte azt, hogy én szüljek, pedig ebbe nem is szólhatna bele, most meg Jungkook valahol nála van. Sikeresen elüldöztem otthonról a hülye fejemmel, egyenesen ahhoz, akihez nem is akartam. A fagyimat nézegetve gondolkodtam folyamatosan ezen, nem is érdekelt, hogy olvadásnak indult, túlságosan is szomorú voltam ahhoz, hogy egyek. Vagy úgy egyáltalán létezzek.

-El fog olvadni. - bökött vállon Jin.

Némán vontam vállat, még a bűntudat is mardosott amiért Jinnel találkoztam ezen a kora estén.

-Kinyírjam a másik csávót? - kérdezte Namjoon. - Jó, ez csak egy ötlet volt ne nézz így rám.

Felnevetve ráztam meg a fejemet, hálás voltam azért, hogy mindig tudták mivel tudnak felvidítani, még egy ilyen helyzetben is. Olyan idióta voltam, amiért tényleg a semmi miatt generáltam veszekedést, kell nekem mindig beszélnem, sose tudom mikor kell csöndben maradnom.

-Szerintem ne hagyjuk Namnak, hogy ötleteked adjon. - tartotta fel a kezét Jin. - Főleg ne neked, mert megcsinálod.

-Azért nem nyírnám ki, csak gondolok rá.

-Egy kicsit... Féltékeny típus vagy. - vonta fel a szemöldökét Jin. - Ez egy kicsit fáj, mert amikor mi jártuk sose voltál az. Szerettél te? - nevetett fel.

-Te hülye, ha nem szerettelek volna, akartam volna gyereket tőled? - böktem oldalon. - Használd az eszed.

-Az neked se a szokásod.

-Ha az lenne, most nem egy padon ülnék veletek. - sóhajtottam. - Tudom, hogy én voltam a hülye.

-Csak szerelmes. - veregette meg a vállamat Namjoon.

Kivételesen igazat kellett adnom neki, az évek alatt most először fordult elő, hogy ilyen gyorsan rábólintok arra, amit mondd, de valóban szerelemes voltam. Ha ez azzal jár, hogy elüldözöm magamtól Jungkookot, köszönöm szépen, de nem kérem.

-Az a baj, hogy ez veszélyes.

-Miért? - nézett rám Jin.

-Mert ez most más. - vontam vállat. - Mármint én nem azt szeretem, ahogy kinéz, hanem amilyen. Tudod veszélyes, ha valakinek a lelke fog meg. Mint az ajándék. Nem a csomagolás fogott meg, hanem az, ami benne van. És most hiába tennének elém egy teljesen ugyanolyan csomagolású ajándékot, ha nekem az kell, ami benne van, s két egyforma ajándék pedig nem létezik. És én hülye voltam és elűztem Jungkook a hülye féltékeny fejemmel, mert nem vagyok képes túltenni magam azon, hogy gyanús a srác. Pedig Jungkooknak igaza volt, ő próbálkozik, én nem.

-Ne mentegesd őt, Tae.

-Jin, én nem mentegetem egyiküket sem.

-Egy kicsit, de. - szólt bele Namjoon is.

-Tae, nem akarlak megsérteni, de tényleg szereted? És ő is téged?

-Jin, igen, tényleg. Ebben biztos vagyok, hiszen ha nem szeretném, ha csak egy kurva ösztön miatt lennénk együtt, nem hagytam volna, hogy megjelöljön. Lehet mondani mennyire rossz ötlet egy olyan embernek szülni, akit alig ismertem meg, de nem érdekel. Én vele akarok lenni. - kezdtem el végre enni a fagyimat, ami már szinte teljesen elolvadt a kis dobozban.

-Ismét megkérdezem. Ő is téged?

Értetlenül néztem fel rá, nem értettem, hogy miért kérdezi ezt.

-Igen. - válaszoltam határozottan. - Szeret ő is engem és tudom, hogy nem csinálna semmi olyat. Én csak... Nem is tudom, hogy miért félek ennyire. Hülye vagyok, nem kellett volna felhoznom ezt. - szipogtam a sírás határán.

-Nem vagy hülye, Taehyung. - nyugtatott Namjoon. - Jungkook valóban nem az eszéről híres, de azért ekkora hülyeséget nem csinálna. Te is tudod, hogy szeret téged, Kwang meg bekaphatja, ha így is bepróbálkozik nála. Ne aggódj, Tae.

-Én meg azt gondolom, hogy megverem Jungkookot, ha bánt téged, oké? De, ha te tényleg bízol benne, én is. Általában jók a megérzéseid.

Jin meg Namjoon olyanok voltam mellettem, mint az ördög meg az angyal a vállamon. Felpofoztam volna magam, amiért hülye módon belementem a vitába, már csak annyit akartam, hogy megbeszéljük Jungkookkal ezt az egészet, hiszen éreztem, hogy ő is mennyire rosszul érzi magát, miattam. Bárcsak rossz lenne a megérzésem Kwangról.