Egy másik világban

43. rész - Bál

A szobába belépve látva, hogy a többiek már elkezdtek előpakolni, izgatottan csatlakozott hozzájuk.

A tükör előtt állva vigyorogva végigsimított a ruháján.

- Gyere, Haven! - szólt ki a fürdőből Calla. Tekintettel, hogy nem éppen a sminkelés mestere -úgy ahogy Aura sem-, megbeszélték a boszorkával, hogy mind a kettőjüknek ő csinálja meg.

Szembe találkozva a már elkészült Aurával, mosolyogva dícsérte meg. Egy natúr barna smink volt rajta, a göndör haját egy lazább konytba tették pár kilógó tinccsel, a lila ruhájához pedig egy arany magassarkút vett fel, arany kiegészítőkkel.

- Szürkés fekete, igaz? - lépett elé Calla.

Ő is teljesen készen volt már. Füstös szemsmink vörös rúzzsal, a rövid hajának első két tincsét befonva hátrafogták egy köves csattal, tűzpiros és csillogó, felvágott, a hátát teljesen mutató ruha, szintén arany magassarkúval és kiegészítőkkel. Haven nem tudva megállni, hogy ne dícsérje őt is meg, vigyorogva, ült le a székbe.

- Igen. Szürkés fekete.

Egészen hamar elkészülve, elégedetten nézett vissza a tükörképére. Már csak a haja volt hátra. Bezselézve a haja tetejét, középen három csíkba hátrafont egy keveset belőle, majd egy nagy kontyba fogta. A maradék lógó haját két oldalt előre dobta, majd hajlakkot fújva rá, kisebb virágos csattokat tűzött a kontyba. Miután felvette a vékonypántos szürke magassarkúját, gyorsan ellenőrizve, hogy nem lóg ki a magas felvágás miatt semmi, aminek nem kellene, vigyorogva lépett ki a szobából.

Ahogy sétáltak le a lépcsőn az öt pár magassarkú kopogására egy pillanatra mindenki feléjük kapta a fejét. Miután mindenki nyugtázta magában, hogy kik azok, mind visszatértek a saját dolgukhoz. Összenézve, izgulva mentek ki a klubbhelyiségből.

- Kíváncsi vagyok, hogy ti kivel mentek - dörzsölte össze a tenyerét Calla.

- Ja, én is - pillantott körbe Alondra a rózsaszín ruhájának zsebébe dugva a kezét.

- Félek, hogy mit fogtok szólni - jegyezte meg Aura.

- Ne is mondd! - igazította meg a királykék ruhájának pántját Ida.

- Én egyáltalán nem - vont vállat Haven.

- Jó, azt mindenki tudja, hogy te Elijah-val mesz! - szólaltak meg szinkronban.

- Héé! - meredt rájuk. - Ez nem fair!Főleg tőled!- bökött Alondra-ra. - Mondod ezt te, akiről az egész iskola tudja, hogy Helios Wolffal lesz!

- Az más! - védekezett azonnal. - Mi együtt vagyunk!

- Részlet kérdés - legyintett vigyorogva.

- Csak egy apró - bólogatott.

A nagyterem előtti tumultus előtt még megálltak egy pillanatra. Utoljára megigazítva magukat, izgatottan sétáltak tovább. A tömegbe besétálva szinte azonnal észrevették a kísérőiket. Az öt fiú amint észrevette őket, sorba álltak. Mind teljes feketében voltak, egyedül a nyakkendőjük volt színes, ami a párjuk ruhájának színével egyezett meg.

A lányok észrevéve egymás kisérőjét, egyszerre kezdtek el halkan ujjongani. A fiúk elé érve kultúrálva magukat beléjük karoltak, majd a nagyterembe vonultak. Elijah mellett lépkedve, a teremben levőkön végigpillantva, a tekintete megakadt Perselus-on. Az arcáról nem lehetett semmit leolvasni, a szokásos semmit mondó kifejezéssel nézett vissza rá. Egy mosollyal megajándékozva inkább gyorsan elnézett róla, hogy ne keltsen gyanút.