Erwin:
- Levi én... - Fogtam meg kezét, mikor visszaértünk a szobámba.
- Semmi baj. Szerintem nem utálnak annyira. - Mosolyodott el és megfogta a kezemet.
- Téged utálni? Anyám jobban odavolt érted, mint annak idején Hangeért. De nagyon szégyenlem magam apám miatt. - Hajtottam fejemet vállára.
- Hé! Ne érezd rosszul magad. Jobb, hogy átestünk ezeken a kérdéseken hamar. - Hogy lehet valaki ilyen pozitív mindig?
- De borzasztó nyers volt. - Lettem hirtelen dühös.
- Egy piroslámpás negyedben nevelkedtem, találkoztam már rosszabbal. - Emelte föl fejemet és puszit nyomott arcomra.
- Hogy lehetsz mindig ilyen aranyos? - Kérdeztem csodálkozva.
- Adottság. - Kacsintott rám és elmosolyodott.
- Ahj... Kezdek egyre biztosabb lenni benne, hogy egy szirénbe szerettem bele. Gyönyörű, kedves, okos és még szexi is... - Húztam magamhoz derekánál fogva.
- Ohh. Ki mondta, hogy nem az vagyok? - Kérdezte incselkedve.
- A lényeg, hogy teljesen elcsavartad a fejem. - Csókoltam nyakába, mire kuncogni kezdett.
- Neh. Ez csikhis. - Nevetett tovább, mire felkaptam és az ágyra dobtam.
- Akkor folytassam? - Másztam fölé mosolyogva.
- Ne... - Karolta át nyakamat és ajkaira húzott.
- Hogy lehetsz ennyire tökéletes? - Kérdeztem incselkedve.
- Nem vagyok tökéletes. Példának okáért, túl alacsony vagyok. - Suttogta ajkaimra.
- Nekem így vagy tökéletes. - Hívtam újabb vad csókba.
Nyelvünk táncot járt, kellemeset, mégis vadat. Szenvedély volt minden mozdulatában. Kezeit mellkasomra vezette, onnan pedig hasamra. Lehámoztam róla a legfölső réteget és jó messzire hajítottam. Kipirosodott ajkakkal, kócos hajjal és igéző szemekkel feküdt előttem. Végigsimítottam lábán, bokájától térdéig, majd kínzó lassúsággal combján, végül elérve fedetlen csípőjét és gömbölyded fenekét. Jó választás volt ez a ruha. Ez kell nekem.
- Csak ezért választottad? - Kérdezte, mintha a fejembe látna.
- Lehet... - Csókoltam meg belső combját.
- Ahh... - Sóhajtott kellemesen.
- Ne fogd vissza magad, hallani akarlak... - Súgtam fülébe.
Felhúztam térdeit, így a ruha leomlott lábairól, eltakarva ágyékát. Végig csókoltam hibátlan bőrét, majd feljebb haladva fenekébe markoltam, mire felnyögött. Óvatosan elemeltem az ágytól és kicsatoltam ruháját, hogy megszabadíthassam tőle. Segített levenni magáról, így elém tárult az alig fedett Levi. A csipke piros volt, mégis eléggé átlátszó.
- Irtózatosan szexi vagy... - Csókoltam ajkaira a szavakat.
- Csak a ruha teszi. - Mentegetőzött.
- Akkor szeretnélek látni anélkül. - De nem kezdtem még el levenni róla.
Mellbimbóit kezdtem el ingerelni, mire még jobban nyöszörgött. Szinte már vergődött alattam, de hátamra vezette kezeit és magához húzott. Folytattam tovább és ingereltem nyelvemmel. Hátamba mart, szinte tépte az ingemet. Úgyhogy levettem magamról a zavaró anyagot és nadrágomtól is megszabadultam. Végigpusziltam felsőtestén, minden fedetlen pontot.

VOCÊ ESTÁ LENDO
Reményem utolsó fonala
FanficTurpudos hercegének, Erwinnek mindennapjai kóróként száradtak el. Minden perccel egyre közelebb került a végső boldogtalansághoz. Családjától elhidegült és csak közeli barátai tudták kirángatni az íróasztala mögül. Ám, hogy felfrissítse köreit egy h...