3. rész

2.3K 59 12
                                    

MANUEL SZEMSZÖGE

Sírva borult a nyakamba.

- Nyugodj meg... Ketten a világ ellen...

- Hazamehetnek... - mondta szomorúan az orvos, és kiment

- Kiviszlek a kocsiba, nem ittam semmit, hazaviszlek. - mondtam, s kivittem - Most, kislány, elkellene mondanod hol laksz!?

- Diófa utca, 85.! - válaszolta - Egyedül hagysz? - kérdezte szomorúan

- Azt szeretnéd? - kérdeztem értetlenül

- Neem! - húzta el az "e" betűt

- Természetesen maradok, ha nem baj.

- Dehogy baj, viszont csak az én ágyam van, meg a kanapé... Van egyébként 4 vendégszoba, csak nemrég költöztem be, ezért nincs ott ágy..

- Én alszok a kanapén, nyugi.

Mikor odaérünk, egy óriási, gyönyörű kertesházzal találtam szembe magam.

- Wow, ez a te házad? - csodálkoztam

- Igen, eredetileg a nagyszüleimé volt, de ők már nem élnek, és az enyém lett.

Bementünk a kapun és egy óriási udvar tárult élem, amihez járt egy óriási, csodaszép medence, szaunával, napágyakkal és egy óriási terasszal. A ház 2 emeletes.

- Lent van egy konyha, egy nappali, 2 fürdőszoba, 1 szoba a benti medencének. - mondta miközben már bent a házban mutogatta körbe a dolgokat - Az emeletre egy csigalépcső vezet, ott van 4 vendégszoba ugye, mindegyiknek külön fürdőszoba, az én szobám, ahhoz is külön mosdó van.

- Na jó, ide akarok költözni!

- Még örülnék is neki. Lenne aki megállítana a hánytatásba....

- Nem is lenne baj?

LAURA SZEMSZÖGE

- Dehogy, akár ma költözhetsz is. Nincs messze Pesttől, autóval kb fél óra. Tökre örülnék amúgy.

- Ezt még átgondolom. De azért köszi! Amúgy meg, nem lesz semmi baj, tudom, hogy erős vagy! - mondta, mire én odaléptem hozzá, és megöleltem - És most eszünk! Te is! - kezdett el húzni a konyha felé

- De nem vagyok éhes. - hisztiztem

- Kincsem, ezt nem szabad! - guggolt le elém, és fogta meg a kezem - Ha tényleg nem baj, ideköltözöm.

- Ennek kifejezetten örülök!

- Akkor ennek örömére, együnk! - állt fel, és kezdett csinálni valami szendvicset - Tudod, van a Dani..

- Telegdy?

- Igen, ő. Igazából ő amikor írta ezeket a "ha elmegyek" és hasonló számokat, vele ugyan ez volt. - kezdtünk el enni

- A Dani anorexiás volt?! - lepődtem meg

- Én se nézném ki belőle! Ma szépen áthívom, és mindenképp beszéltek.

- Hívd nyugodtan, bármikor, bárkit áthívhatsz, de egy csajt sem akarok meglátni itt.

- Értettem kisasszony!

Mikor már a fél szendvicset megettem, nagyon hányingerem lett. Álltam fel, de Manu rögtön ugrott. Visszaültetett, és adott egy pohár vizet.

- Ezt most szépen, lassan megiszod. Aztán nem erőltetem már, hogy egyél! Lefekszünk aludni.

Miután megittam, sokkal jobb lett. Megcsináltam Manuelnek a kanapét, én pedig felmentem aludni. Nagyjából 3:30 volt.

4 körül iszonyatos hányingerre keltem. Mentem ki a fürdőbe, Manu még ébren volt, és azonnal futott fel.

Mire felért már hányni kezdtem. Próbáltam valahogy, egy kézzel fogni a hajam, de nem igazán ment. Odajött, talált egy hajcsattot a mosdónál, ezzel összefogta a hajam, letérdelt mögém, és simogatni kezdte a hátam. Elém nyúlt és......

Hamarosan folytatjuk...

Rosszullétből szerelem? (18+) (Manuel ff) Where stories live. Discover now