Rosszullétből szerelem? (18+) (Manuel ff)

28. rész

Nati és Kevin öccse a kanapén aludtak összebújva.
Én ezt nem hiszem el. Csak második napja van ránk bízva a húgom, és már csávója van?! - gondoltam magamban

- De mégcsak nem is csókolóztak, nyugi. Tök normálisan beszélgettek aztán végül így aludtak el. - mosolygott, miközben visszacsukta az ajtót

- Nagyon aranyosak! - mosolyogtam én is, mire Manuel és Dani is elég értetlen fejet vágott - Mi van már?

- Semmi! - mondták egyszerre - Csak meglepődtünk, hogy nem vagy ideges.

- Nem vagyok ideges, mert ismerem a kissrácot, és tök rendes. Az meg, hogy nem volt semmi olyan köztük, mégjobban megnyugtat. - mosolyogtam

- Szerintem menjünk ki a színpad mellé, és nézzük meg a koncertet, had aludjanak. - mondta Manuel, és kihúzott engem - Tényleg nem haragszol rájuk? - nézett rám mikor már elkezdődött a koncert

- Nem csináltak semmit. Ennyire nehéz felfogni? - kérdeztem idegesen

- Nyugi Baba. - ölelt át engem, és tovább nézte a színpadot

Már majdnem vége volt, talán az utolsó szám ment, amikor kijött Levente (Kevin tesója) és az ölében Nati. Amikor megláttak minket, Nati ki akart szállni az öléből, de intettem nekik egyet, hogy nem kell, szóval tovább jöttek így.

- Nem is haragszol Laura? - kérdezte felvont szemöldökkel Levi

- Dehooogy, láttam hogy aludtatok, engem abszolút nem zavar. - vontam meg a vállam, de Nati már ezt is teljesen elpirulva hallgatta - Gyerekeeeek, itt lesz valami! - nevettem

Láttuk ahogy Kevin egy pillanatra lenézve a színpadról megforgatta a szemét.

- Deeeee, szerintem van valaki, akitől jobban kell félnetek.. - húzta el a száját Manu

- Ne ijeszd már meg őket.. Majd te elintézed drágám! - adtam egy puszit az arcára

- Én biztos nem. - mondta

- Jó, akkor majd én megoldom. Levente, te a Kevinnel mennél haza, ugye? - néztem az imént említett fiúra

- Igen, hozzá is mennék haza. - húzta a száját

- Megbeszélem vele, hogy ma eljöttök hozzánk, is ott aludtok, nem foglak én a Kevinre bízni téged! - ráztam meg nevetve a fejem - Szerintem te úgyis a Natival alszol.. - kezdtem, de Manuel közbeszólt

- Khm.. Alszanak.. - nevetett

- Akkora hülye vagy! - csaptam meg a vállát nevetve - Egyébként meg, ha nem lenne ez se hagynálak a Kevinnel, részegen nem igazán biztonságos... - húztam el nevetve a szám

- Hát nem, és ezt anyáék is tudják, nem is értem, hogy biztattak rá.. - nevetett, még mindig a hugomat ölelgetve

- Jó, vége van a koncertnek, szerintem jobban teszitek, ha visszamentek a backstagebe, amíg beszélek a Kevinnel. - mondtam körülbelül 1 perc múlva

Kézen fogva be is mentek. Na szuper. Itt minden rajtam múlik. Ha most ezt eltudom intézni, és meggyőzöm a Kevint, hogy jót tesz nekik ez a kapcsolat, akkor minden rendben. Ha meg ez nem sikerül, akkor lemondhatok a húgom bizalmáról, és még ráadásként 2 fiatal gyűlöletét is megkapom. Milyen szerencse, hogy világ életemben jó befolyásoló voltam...