Rosszullétből szerelem? (18+) (Manuel ff)

18. rész

Kint ültem már körülbelül 10 perce, amikor megláttam egy csajt, vélhetően Kevin barátnőjét. Szőke haj, kék szem, nagy mellek, tökéletes alak, fullos smink, miniszoknya és haspóló. Ugye, hogy ez az elképzelés? Na viszont ő nagyon nem így nézett ki! Barna haj, zöld szem, oversize holmik, de ami a lényeg, valószínűleg semmi nem mű rajta! Ugye, el se hinnéd, ha Kevinnek ilyen barátnője lenne?!

- Szia, esetleg nem tudod, melyik szobában van Kövesi Kevin? - jött oda mosolyogva a lány

- Szia, Viki?

- Igen, én vagyok, de honnan ismersz? - nézett rám értetlenül

- Kevin egyik ismerőse vagyok. Itt van ebben a szobában, - mutattam a szemben lévő ajtóra - ő küldött ide ki, hogy szóljak neked! - mosolyogtam - Figyelj, bent van a Dani meg a Manuel is. Kevin azt mondta, csak menjünk be, de azért inkább szóltam!

- Köszönöm, hogy szóltál. Akkor menjünk. - mondta, mire felálltam, és bementünk

- Szerelmem, ki- - nem tudta befejezni a mondatot Manu, mert Kevin közbeszólt

- Srácok ő a barátnőm, Viki! - mondta mosolyogva Kevin, és odahúzta az ölébe a csajt

A fiúk csak ledermedve néztek maguk elé. Nem értettem se én, de főleg Kevinék nem, miért?!

- Tesó, sose képzeltem el ilyen szép csajt neked! - mondta Manu tátott szájjal

- Mi kattant át benned baszki, sose volt normális barátnőd, akit nem csak megfektettél, ráadásul még be is mutattad volna?! - folytatta Dani

- Hát, végre átkattant ez a valami, én azt mondom - mondta megkönnyebbülve Kevin

Nyilván megkönnyebbült, hisz nem mindennapi dolog bemutatni a barátod/barátnőd..

- Na mi most kimegyünk! - kezdtem el húzni a két srácot

MANUEL SZEMSZÖGE

- Laura, honnan ismered a csajt? - mondtam hallkan a váróban

- Nem ismerem. - mondta

- De akkor honnan tudtad, hogy ő a barátnője? - kérdezte Dani

- Az én telefonomról hívta fel őt a Kevin, meg hát nyilván elmondta. - mondta teljes nyugodsággal

- És ezt te nekem nem mondtad el? - kérdeztem idegesen

- Megkért, hogy ne mondjam el. Egyébként meg ő sem mondta el senkinek, hogy anorexiás vagyok! - válaszolt mostmár ő is ingerülten

- Nyugodjatok már le! Mostmár tudjuk mindhárman. Ennyi.

Amint ezt kimondta a Dani, felálltam és megcsókoltam Laurát.

- Oo-okéé, én most lemegyek a büfébe! - mondta Dani és sietve elindult le

- Figyelj... Én tudom, hogy mostanában nagy a feszkó közöttünk, de meg kell értened, hogy ez nem egyszerű! Nehéz egy párkapcsolatot a karrierrel összehozni! Főleg, ha az ember ismert...

- Baba, én ezt értem, de ne rajtam vezesd le a feszültséget, kérlek! - bújtam oda hozzá, amint leült mellém

- Ígérem, nem lesz több ilyen! - ölelt át

Így ültünk kint egy darabig, mikor Viki kijött.

- Laura, hazamehettek nyugodtan! Maradok a Kevinnel! Holnap hazamehet, majd hazaviszem magamhoz! Köszönöm, hogy itt voltatok! - jött oda hozzánk, és mind kettőnket megölelt

- Nincs mit megköszönnöd! Akkor mi most hazamegyünk, először valahogy előkerítsük a Danit. Aztán majd Kevintől elkérem az instád, és beszélünk! - álltam fel, és húztam fel Manut is

- Na jolvan. Sziasztok! - ment vissza