Rosszullétből szerelem? (18+) (Manuel ff)

69. rész (18+)

Az autóban szörnyen hangosan ment valami random karácsonyi lejátszási lista, amit én és a húgom élveztünk a legjobban, nyilvánvalóan Manuék annyira nem voltak elragadtatva ettől a hangulattól, mert vagy hatszor próbálták meg kikapcsolni, de nem igazán sikerült egyszer sem.

- Ne légy már ünneprontó, bébi! - próbáltam túl kiabálni a zenét, több-kevesebb sikerrel

Fél óra utazás alatt oda is értünk, először elmentünk a Margit szigetre kajálni, aztán pedig elindultunk a karácsonyi vásár irányába.

- Mindjárt kipukkadok. - mondta Nati, ami nála azt jelentette, hogy nem bír többet enni

- Na jó, akkor én eszek csak kürtőskalácsot, én iszok csak forró csokit, és vacsira is csak én eszek mekit. - mondtam, mire a húgom kikerekedett szemmel nézett rám

- Tökéletesen vagyok. - mondta, majd kihúzta magát

Erre mind a hárman csak nevettünk, majd csak azt láttuk Manuval, hogy Nati belesúgott valamit Levi fülébe, amire mind a ketten elmosolyodtak. Van pár tippem, mit mondhatott...

- Amúgy meg társaságban nem illik sugdolózni. - szóltam oda nekik, mert őszintén elég kíváncsi lettem, mitől lettek ennyire boldogak

- Ugyan már, ilyet te se mondanál ki hangosan. - mondta, mikor végleg tudatosult bennem, hogy miről volt szó

Pár perc sétálás után megérkeztünk, és azonnal vettünk is forró csokit meg hasonlókat, amit a nézelődés közben el is fogyasztottunk.

Kicsit azt éreztem, hogy átkerültem a fotós szerepbe, mivel minden egyes alkalommal bevállaltam, hogy majd én lefotózom Manut és a rajongóit. Vagy száz képet készítettem, így nyilván annyira nem éreztem ennek az egésznek a hangulatát, mint a rajongók nélkül, de ezt kárpótolta a sok dicséret és jókívánság amit kaptam vagy éppenséggel kaptunk.

- Sajnálom, hogy nem tudom neked megadni azt a hangulatot, mint ami volt mielőtt összejöttünk, de ígérem, este az ágyban kárpótollak ezért. - ölelt át Manu, majd egy csókot nyomott a fejem tetejére

- Kibírom, nyugi. - mondtam, majd ha ez lehetséges, még közelebb bújtam hozzá

- Bébi, nem szeretném, hogy csak kibírd! Én azt szeretném, hogy élvezd, úgy, mint régen! Igazából nekem nem számít, hogy én mi közben érzem jól magam, csak is kizárólag az, hogy te mikor! Ha kell még a vesémet is eladom - ennél a pontnál mind a ketten felnevettünk, pedig tudtuk, hogy ez egyáltalán nem vicc - csak azért, hogy te, a hercegnőm, jól érezd magad. Mert ha te nem vagy jól vagy akár nem érzed jól magad, akkor én se. És ha viszont igen, akkor én is. Utálom látni, ha szomorú vagy.

Ezután csak szorosan megölelt, és ez többet mondott minden szónál.

Még sétáltunk egy kicsit, majd elmentünk a mekibe, és el is indultunk haza.

Amint beléptünk a bejárati ajtón, a húgomék felmentek a szobájukba, Manuel pedig felkapott az ölébe, és szinte felrohant velem a mi szobánkba.

- Figyu, ilyet még nem csináltunk így, de ne félj, nem lesz baj! Megígérem, jó érzés lesz! - mondta Manu, majd levetkőztetett először ő engem, majd én is őt

Lefeküdtünk az ágyra egy olyan pózban, ahol a fejem a férfiasságánál volt, amit a kezemmel és a számmal egyaránt kényeztethettem, de hogy őszinte legyek, elég ijesztő volt számomra ez a helyzet, és igencsak kínosan éreztem magam. Ijedten néztem Manura, aki látszólag nagyon élvezte ezt az egészet, mivel máris igénybe vette a nyelvét, amit én meglehetősen élveztem, csak még mindig kellemetlenül éreztem magam. Viszont pár perc után feloldódtam, és egy rohadt jó estét kaptam tőle, nem csak ebben a pózban, hanem még sok másban is.

- Hogy is mondta a Nati? Mire vágytál "világ életedben"? - kérdezte kacér mosollyal az arcán

- Hát, hogy lefeküdjek veled... - nevettem

- Na és mennyire vagyok jó az ágyban, ahhoz képest amit régen gondoltál? - mosolygott viszont tudom, hogy ezt halál komolyan gondolta

- Sokkal jobb vagy, mint hittem. - mondtam, majd egy büszke mosoly után összebújva aludtunk el a szerelmemmel

Nrb1_15❤❤