Rosszullétből szerelem? (18+) (Manuel ff)

87. rész

- Laura ez nem a te hibád, szerintem a Kevinnek sincs oka ennyire bizonytalanul állni hozzánk, de hát ez van. - mondta Levi

- Jó, de valamit tennünk kell érte, hogy bízzon bennetek... - sóhajtott Laura

- Nem, hagyd a picsába, majd csak rájön, hogy nem csinalunk semmit. - nyilván nem esett jól, hogy ennyire nem hisz nekünk soha

- Lemegyek akkor... - mondta a nővérem, és kiment a szobából maga mögött becsukva az ajtót

- Baba ne idegeskedj, nincs baj. - ölelt meg Levi

- De miért nem bízik bennünk? - a sírás határán álltam, de tartottam magam

- Ne sírj szerelmem, nem lesz gond. - törölgette az arcom, látszólag észrevette, hogy mennyire folytom vissza a sírást

Aztán nyitódott az ajtó és Kevin lépett be rajta.

- Ti bőgtök? - mondta nevetve (és látszólag részegen) Kevin

- Na kimehetsz a picsába bazdmeg akkora fasz vagy! - vágta a fejéhez Levi, majd becsukta Kevin előtt az ajtót - Semmi baj kincsem, ne sírj. - mondta, miközben kulcsra zárta a bejáratot - Tudom, hogy egy fasz a Kevin, ne pityeregj miatta. - simította meg az arcom ezzel letörölve a könnyeimet

Ekkor kopogást hallottunk.

- Bejöhetek? - csendült fel Laura hangja, így egyből megnyugodtunk

- Gyere persze. - mondta Levi, miközben odanyújtott nekem egy zsepit

- Mi a baj Nati? - ült le mellém az ágyra

- Semmi... Csak nem esik jól hogy nem bízik bennem a Kevin... - és amint ezt kimondtam eszméletlen hányinger tört rám, így egyből rohantam a fürdőbe

Manuel pont jött fel a lépcsőn, így mikor meglátott engem, leesett neki mi történik és azonnal utánam jött.

- Semmi baj kislány, nem baj. - mondta Levi, miközben elsimított egy hajtincset az arcomból, hogy meg tudjam mosni az arcom

- Gyere Nati lemegyek veled, enned kell valamit, hisz egész nap nem ettél semmit még. - mondta Manu, mire én nagy ellenkezéssel megráztam a fejem - Miért nem? És ne mondd, hogy nem vagy éhes, nem veszem be. - ezután lehajolt hozzám, és a fülembe súgta - Tudod, hogy a nővéred is mennyire szenvedett, hogy kigyógyuljon belőle, te el se kezdd.

- Nem akarok találkozni a Kevinnel... - sírtam el magam újra

- Kislány nincs gond, ne sírj, nem fogsz vele találkozni. Amúgy meg nem kell hozzászólnod, nem erőlteti senki.