Rosszullétből szerelem? (18+) (Manuel ff)

33. rész

Amikor odaértünk a helyszínre, felkeltettük Botiékat és bementünk. Mivel már csak 5 perc volt a kezdésig, így gyorsan ledobtam a cuccaim és rohantam is a színpad mellé. Jó, azért természetesen egy gyors szájra puszi még belefért, de ez tényleg nem csók volt.

Nagyon izgulok, mert ez a koncert bizony más lesz. Szerintem soha nem izgultam még ennyire. Ha ez nem lenne egy fontos alkalom, akkor biztosan elfelejtettem volna a mai szex után.

Csodálatos ez a nő. Egy mozdulatával képes az őrületbe kergetni.

Mikor felléptem a színpadra, egyszerre féltem, de közben nagyon vártam a mai estét.

Vegyes érzelmekkel ugyan, de lenyomtam a koncertet. Ám a végén, az utolsó szám előtt, megálltam, és ezt mondtam:

- Biztosan tudjátok már, hogy milyen csodálatos barátnőm van! - erre hatalmas sikítás volt a válasz - És azt ugyan nem tudjátok, de nemsokára kiderül, hogy nekünk eléggé megváltoztatta valami az életünk pár hete. - erre odamentem a színpad szélére, és segítettem feljönni a szerelmemnek - Úgy éreztem, ezekután ideje megtennem ezt a lépést... - mondtam mikor pontosan az emelvény közepére léptünk

Lassan letérdeltem Laura elé, elővettem a gyűrűt a zsebemből, majd hozzátettem:

- Laura leszel a feleségem? - kérdeztem már könnyes szemmel

A könnyeitől nem tudott válaszolni, így adott egy csókot és a nyakamba borult. Nagyjából egy perc után, mikor kicsit lenyugodott, a számra súgta, hogy:

- Igen bébi, ezerszer is igen! - majd még egyszer megcsókolt, ami már annyira erőszakos és durva csók volt, hogy muszáj volt lemennem vele a színpadról, kihagyva az utolsó számot

Ezt az egészet Laci, Bruno, Marics, Milán, Kevin illetve Dani is végig nézte a színpad mellől. És nekik sem volt tudomásuk erről. Majd kicsit később megpillantottam Botit és Natit is a fiúk mellett akik látszólag elérzékenyülve, mosolyogva nézték végig ezt. 

LAURA SZEMSZÖGE

El sem hiszem, hogy megtörtént... Hihetetlen, hogy Manuel ennyire el tudta csavarni a fejem... És ez, hogy még a kezem is megkérte... Nála jobb leendő férjem nem is lehetne. 

Aztán hosszú álmélkodásomból egy viszonylag vékony, női hang zökkentett ki. Komolyan kirázott a hideg tőle, pedig nem volt ismerős...

- Jaj Laura, gratulálok! Örülök, hogy Manu melletted megtalálta a boldogságot. 

- Te mégis ki a franc vagy? - akadtam ki, mivel egy idegent nem szabadna ide beengedni, sőt, erre az eseményre még csak VIP belépő sem volt..

  - Shh, nyugi kislány, árt a bébinek. - tette két kezét Manuel a hasamra hátulról

- Jó, de akkor kérlek szépen mondd el, hogy ki ő!

- Anna, menj innen. Semmi keresni valód nincs itt. Főleg nem így,  hogy eddig is barátnőm volt, és mostmár a menyasszonyom. Húzz innen. - osztotta ki Manuel (mint kiderült) Annát - Gyere bébi, elmagyarázom.

Folytatás hamarosan...