| Megperzselt Jégszív | [BEFEJEZETT]

XXXVII.

| Bújtattam a Főnixet |

Futólépésben haladunk vissza a lépcsőhöz. Legalábbis nagyon remélem, hogy Loki megjegyezte az utat. Annyira egyforma idelent minden, könnyen el lehet tévedni a katakombákban. Mögöttünk kiabálás visszhangzik, lábak dobognak. A sarkunkban vannak. Szerencsénkre még nem futottunk össze az Árnyakkal, de nem kerülhetjük el őket. Akkor semmiképp, ha eltévedünk.

Ajtók rengetege mellett haladunk el, balra majd jobbra kanyarodunk és ismét jobbra. Odin, az isteneknek hála, tudja velünk tartani a lépést. Nika kíséri a királyt, én zárom a sort. Sűrűn hátrapillantok a vállam felett. Ahogy Loki is sokszor hátrafordul, hogy meggyőződjön róla, mindannyian megvagyunk még, és hogy nem értek még be minket a követőink.

A csínytevések istene lefékez egy sötétbarna faajtó előtt. Amennyire halkan csak a vaskeret engedi, kitárja és beterel bennünket. Mikor mellé érek, megszólal.

-Így lerázhatjuk őket! - Bólintok és belépünk a helyiségbe. Földbe gyökerezik a lábunk, amint meglátjuk mi fogad bennünket idebent. Az ajtó halkan becsukódik mögöttünk.

Koporsókhoz hasonló tárgyak sorakoznak a falak mellett. Öt a jobb oldalon és öt a bal oldalon. Több ilyen blokk van, melyeket folyosók választanak el. A szám is majdnem tátva marad a hely nagysága és tartalma végett. A kék, átlátszó előlap miatt belátunk a koporsókba. Loki elkáromkodja magát.

-Asgardiak - leheli Nika, hangja megremeg. Közelebb sétálunk az első ötös sorhoz. A bal oldal itt tele van, a jobb oldal viszont üres. Felfogni sem tudom még, mi ez a hely. Loki előrébb megy a következő blokkhoz, hátha ott válaszokra lel, vagy megérti, mibe futottunk bele, mi vesz minket körbe.

-Nem - fordul felénk. Kérdő pillantásunkat látva azonnal folytatja. - Itt vannak hárman a jobb oldalon, a velük szembe lévő koporsók viszont üresek - mellé sétálok, hogy szemügyre vegyem a bennük raboskodó embereket. Olyan, mintha hibernálták volna őket. Előbb megnézem magamnak a bal oldali sort, majd a jobbat. Kihűl az ereimben a vér, amikor rájövök, mit találtunk meg.

-Árnyak.

-Tessék? - Odin és Nika is beér bennünket.

-A bal oldalon Árnyak vannak - mutatok arra. A könyvvel kapcsolatos érintkezés miatt még nem teljesen tiszta az elmém. Igyekszem összeszedni a gondolataimat. - Míg a jobb oldalon asgardi lakosok - újabb, cifrább káromkodás hagyja el Loki ajkát. Leesett neki a dolog. Nika a jobb oldalon található nőhöz lép.

-Őt ismerem - érinti meg a kék ajtót.

-Azt akarjátok mondani, hogy több Árny van odafent a városban? - Fordul velünk szembe Odin.

-Igen! - Kiráz a hideg. - Azok az asgardiak akik itt vannak és a szemben velük lévő koporsó üres, azoknak a helyét az Árnyak vették át. A bal oldalon lévő Árnyak felvitelével pedig még várnak, vagy valami miatt még nem történt meg a csere.

-Köztünk élnek! - A düh tisztán kihallható a király szavaiból.

-Mióta lehet ez így? - Nika nem fordul felénk kérdése közben. Az ismerős és fogva ejtett arcot fürkészi.

-Az lényegtelen - Lokinak igaza van. - Így, hogy rátaláltunk erre a helyre, tudjuk, kik helyét vették át az Árnyak. Kell itt lennie valami feljegyzésnek, ahol pontosan le vannak írva a kicserélt asgardiak nevei - tekintetünk találkozik.

-Keressük meg - Nika szavaim hallatára felém fordul. Zavarodottság tükröződik az arcán.

-Nem hagyhatjuk őket itt!