XXX.

131 7 0
                                    

| Elcsúfították a testemet |

Az éjszaka közepén ülőhelyzetbe ugrom. Zihálok, egy izzadságcsepp legördül a homlokomról. Annyira fázom, hogy már remegek. A csuklyás férfiról álmodtam, arról, amiket velem tett. Újra át kellett élnem a kínzásait.

Loki kezét érzem a hátamon, finoman megsimítja. Felül mellém és nyom egy csókot az arcomra. Felé fordulva az övének támasztom a homlokomat. Ujjával arcélemet simogatja. A következő pillanatban tűz lobban a kandallóban. A képességét használva teremt meleget. A fa ropogása megnyugtat. Érezte, hogy fázom.

-Minden rendben? - Suttogja.

-Csak rosszat álmodtam - préselem össze ajkaim. Visszafekszünk az ágyba, szorosan magához von. Nyakig betakarózunk. Meztelen teste az enyémhez simul.

-Akarsz róla beszélni? - Fáradt hangját hallva halványan elmosolyodom. Megrázom a fejemet. - Itt vagyok, már nincs semmi baj! - Megcsókolom és hagyom, hogy újra magába szippantson az álmok világa. Ezúttal nem álmodok semmiről.

X

Két bögre kávéval sétálok vissza a hálóba. Leteszem őket az ágy melletti kisasztalra és Lokihoz hajolok. Nem ébredt fel, amikor kimásztam mellőle. Hagytam még, hagy pihenjen. Kisimítom fekete haját az arcából és megpuszilom. Fáradt morgás a válasz.

-Jó reggelt! - Lehelem két puszi között. - Hoztam kávét.

-Mikor keltél? - Felül és kortyol egyet a meleg italból. A bögre koppan az asztalon, ahogy visszahelyezi.

-Fél órája - épphogy be tudom fejezni a mondatomat, már magához is von. Felnevetek.

-Miért öltöztél fel? - Pillant a pólóra. Pimasz mosolyát látva vér szökik az arcomba.

-Zavar? - Incselkedés gyanánt a hátamat simogató kezét becsúsztatom a felsőm alá. Állkapcsa megfeszül.

-Igen - hangja elmélyül. Kellemes bizsergés fut végig a testemen. Feljebb húzza a pólóm alját, tekintete elvándorol a vállam felett. Ujjait végig húzza a gerincem vonalán, majd leérve tenyerét ráfekteti a fenekemre. Vágytól izzó tekintete összefonódik az enyémmel. Ujja végig táncol a nyakamon, az arcomat cirógatja. Végül gyengéd csókot lehel az ajkamra. Fenekemnél fogva feljebb húz, már félig rajta fekszem. Nagy nehezen elválok tőle.

-Nika levelet küldött, szeretne velem találkozni - végig simítom a mellkasát.

-Mikor? - Végtagjaim elgyengülnek hangját hallva.

-Egy óra múlva - lehelem.

-Akkor van még időnk - megcsókolna, de elhúzódom.

-Szeretnék előtte letusolni és hajat mosni - vigyorgom rá.

-Ez most egy elutasítás vagy invitálás? - Mosolyodik el.

-Az előbbi - válaszolom nehezen. Loki rászorít a fenekemre. Mély levegőt veszek. - Ne nehezítsd meg!

-Nekem is van egy kis dolgom a városban - kérdő pillantás a válaszom. - Nem kötöm az orrodra. Meglepetés! - Felnevetek, majd kimászok Loki karjai közül. Felkönyököl. Végig nézi, ahogy leveszem magamról a pólómat és az ágy végébe dobom. Tekintete végig siklik rajtam. Egy pillanat erejéig rossz érzés fog el. Eszembe jut, milyen a testem. Azonban Loki tekintetében nem undor vagy visszakozás villan, hanem vágy. Nem zavarják a sebeim.

-Ha nem piszkálódtál volna, hagytam volna, hogy csatlakozz - azzal sarkon fordulok és elindulok a fürdő felé. Ez az egyetlen helyiség, amelyen nem függönyök lógnak, hanem rendes ajtó található. Becsukom magam mögött, de nem fordítom el benne a kulcsot.

| Megperzselt Jégszív | [BEFEJEZETT]Tempat cerita menjadi hidup. Temukan sekarang