Pár másodperc múlva az ajtó kinyílott előttünk,mi viszont még mindig levegő után kapkodva álltunk a bejáratnál.
-Sziasztok!-kuncogva meghajolt Jin.-Milyen pontosak vagytok.
-Ah,szia!Pillanat,csak alig kapok levegőt...-vörös fejjel felnéztem rá,és intettem egyet.
-Helló,Choi Yun Seo vagyok.-felugrott a barátnőm a földről,és bemutatkozott Jinnek.
-Kim Seok Jin.-mosolyogva válaszolta a fiú.
-Be is jöttök,vagy odakintről fogtok társalogni velünk?-felhúzott szemöldökkel megállt előttünk Yoongi.
Felegyenesedtem és besétáltam a gyönyörű házba.A bejárat mellett lerúgtam magamról a cipőt,és levettem a dzsekimet.A barátnőm is így cselekedett.
Majd beljebb ballagtunk,és beköszöntünk a többieknek.-Gyertek!Már kész a vacsora.-mosolyogva az étkezőbe vezetett minket Jin.-Üljetek le!-vigyorogva a két szabad helyre mutatott,majd a konyhába távozott.
Jungkook hirtelen felpattant,és kihúzta a mellette lévő üres széket.
-YunSeo,ez a te helyed!-édes mosollyal az arcán a meglepett barátnőmre nézett.
YunSeo odasétált és leült,Kookie pedig betolta alá a széket.Aranyos és udvarias.
Egyetlen hely maradt.Yoongi és Hoseok között,Tae-vel szemben.Egész este V csodálatos arcát bámulhatom,áldás.
Boldogan leültem a két fiú közé,és magam alá húztam a széket.
-Mitől vagytok ilyen vörösek?-kuncogva érdeklődött Namjoon.
-Kicsit...nagyon...elaludtunk,és futnunk kellett.-apró mosollyal az arcomon feleltem.
-Kellett?Te akartál futni,azt hittem meghalok!-morcosan helyesbített a lány.
-Jól van,na!
-Valaki segítsen bevinni a kajákat!-kiabált be a legidősebb tag.
-Segítek.-felpattant Namjoon,és kisétált.
Nem sokkal később a naengmyeon-onos tányérok már az asztalon sorakoztak,s csak arra vártak,hogy kiürítsük őket.
-Na,akkor,jó étvágyat mindenkinek!-Jin megemelte a kanalat,majd enni kezdett.
Mi is így tettünk,és közben nem beszéltünk.A fiú főztje roppant ízletes volt,viszont egy valami zavart evés közben.Jungkook kivételével mindegyik fiú rajtam legeltette a szemét,zavarbaejtő és kényelmetlen...De YunSeo élvezte Junkook figyelmét,ennek pedig örültem.
Miután befejeztük az étkezést a nappaliba mentünk.A srácok helyet foglaltak a hosszú,fekete bőrkanapén,a barátnőmmel együtt.Én kissé elkülönültem.Az egyszemélyes fotelbe ültem le.
-Hogy ízlett a főztöm?-izgatottan,csillogó szemekkel érdeklődött a legidősebb srác.
-Nagyon finom volt.-vigyorogva válaszoltuk Unnie-val.
-Jöhet a kérdésroham?-kacagva rámnézett Jimin.
-Essünk túl rajta...
-Hány éves vagy?Hol születtél?Van munkád?Van testvéred?
-Ohm...huszonegy éves leszek hamarosan.Deagu-ban születtem,és nincs testvérem.Munkám viszont van.Két állásom...volt,de a fotós munkahelyem ugrott,ezért százszázalékosan a zeneszerzésre tudok koncentrálni.
-Zenészerzés?-meglepetten bámultak rám.
-Igen.Amatőr előadóknak dolgozom.
-Miért jöttél Seoul-ba?
YOU ARE READING
Túl késő...[BTS ff.]
Fanfiction,,Mert ő volt az, aki megtanított igazán szeretni." Szánalmas életem fénypontja volt, mikor egy késő tavaszi délután megpillantottam Őt. Akkor még nem tudtam, hogy sötét lelkem démonaitól fog majd megmenteni. Akkoriban úgy véltem, egy beteg, összetö...