Túl késő...[BTS ff.]

8.fejezet:Tanítványok

Legnagyobb meglepetésemre egy levelet pillantottam meg a padlón.Mi lehet ez?

Lassan lehajoltam a papírdarabért,majd lehuppantam a kanapéra,s szemügyre vettem az összehajtott lapot.

~Tisztelt Tanár néni!
Én,kedvenc diákja,bocsánatomat küldöm!Tudja,teljesen elveszi az eszemet.Ezért történt a mai incidens.
A holnapi óránkat előrébbhozom.Egészen pontosan tízre megyek.
Csókolom a kezét,drága MinHee!
Üdvözlettel,a maga KunWoo-ja.♡~

Incidens?Hát,én nem így nevezném a történteket.Viszont jó lenne,ha felfogná,hogy én már nem vagyok a tanárja.

-Mi az?-izgatottan kapkod a levél után YunSeo.

-Ez?-felmutatom a papírt,mire bólogatni kezd.-Ez egy semmi.-mosolyogva széttéptem az irományt.

-Gonosz vagy!-duzzogva helyet foglal a kanapé ellenkező végében.

-Ha tudni szeretnéd,azt írta KunWoo,hogy holnap korábbra akarja rakni az órát.-közelcsúsztam a lányhoz.

-Ne!-hangosan felkiáltott,minek hatására a víz is levert.

-YunSeo!-ijedtemben a szívemhez kaptam.-Miért üvöltesz?

-Gondolkodj!

-Nem.-nevetve incselkedtem.

-Elmondanád,hogy akarod megtartani az órádat holnap?-karba tette kezeit.

-Rendszerint leülök a zongorámhoz,és énekelgetek?Igen,így tervezem.

-Nem vagyok vicces kedvemben!-komolyan a szemembe nézett.

-Ojaj,én kérek elnézést,anya!-nevetve beleböktem az oldalába.

-MinHee,mit ígértünk a fiúknak?!-fejét rázva emlékeztetett.-Uszoda!

-Oh...-megvakartam a tarkómat.-Úgy látszik,sajnos nem tudok elmenni.-nagy erővel próbáltam visszafolytani mosolyomat.

-Tudom,hogy örülsz!-mérgesen mondta el.

-Szeretek a fiúkkal lenni,de nem szívesen villogtam volna fürdőruhában.-ujjaimat tördelve magyaráztam.-Sajnálom!-ultraaranyos arcot vágtam.-Viszont,KunWoo-val sem lesz jobb a helyzetem...

-Ennyi baj legyen!-vigyorogva felpattant,majd magaután rántott.-Szeretlek,te majom!-kacagva megölelt,majd vidáman a szobájába ugrándozott.

Fáradtan a fürdőbe ballagtam,levettem a ruháimat,majd a zuhany alá álltam.Hosszas percekig folyattam magamra a langyos vizet,s legfinomabb illatú tusfürdőmet felkentem a bőrömre,majd kipattantam a fürdőkádból.Gyorsan megtörölköztem,felvettem a pizsamaként funkcionáló rövidnadrágomat és pólómat,majd a hálószobámba baktattam,és belebújtam a pihe-puha ágyikómba.Pillanatok alatt elnyomott az álom.

Másnap reggel ,,kicsit" elaludtunk.Fél tíz előtt sikoltva riadtam fel szörnyű álmomból.Mikor megbizonyosodtam arról,hogy minden rendben van,ránéztem a telefonom képernyőjére,s villámként csapott belém a felismerés.

-YunSeo!-üvöltve átrohantam a barátnőmhöz.-Felkelni!-lerántottam róla a takarót.

-Hagyjál már békén!Fáradt vagyok,én sem keltelek fel soha!-durcásan átfordult a másik oldalára.

-Elaludtunk!-rántottam ki az ágyból.-Menj,moss fogat és mosakodj meg!-a fürdő felé löktem.

Míg a lány elvégezte a szokásos reggeli teendőket,én főztem neki egy finom teát,s rendbe tettem magam,átöltöztem.