Túl késő...[BTS ff.]

13.fejezet:Megmentettük egymást

Pillanatokon belül a kendő is lekerült a fejemről.Újra láthattam a külvilágot,és az előttem állót.

Hunyorogva próbáltam hozzászokni,a pupilláim számára vakítóan világosnak számító fényhez.Mikor ez megtörtént,még mindig hunyorítva megemeltem a fejem,s egyenesen a látogató szemeibe néztem.

Tekintete szomorú,és fájdalmas volt.Mélybarna íriszei pedig hajnalcsillagként ragyogtak.Akármelyikük is Ő,egyszerűen gyönyörű.Viszont nem bírok rájönni,az ikerpár melyik tagját vizsgálgatom.Hisz' ez a valaki sapkát húzott a fejébe,mely alá betűrte tincseit.

Néhány másodpercig csak remegve bámultam,majd szinte suttogva megszólaltam.

-Sungoh...?

Semmit sem felelt,arcizmai összerándultak.

-Kérlek...ne bántsd Őt...!-fejemet lehajtottam.

Ezen szavaim hallatán a fiú szemei legalább hétszeresükre kerekedtek.

-Taehyung nem tehet semmiről...-hatalmasat nyeltem.-Inkább...ölj meg engem...!-egyetlen makacs könnycseppem utat tört magának.-Én nem fogok senkinek sem hiányozni...-bólogatással próbáltam meggyőzni magamat,s Őt is.

Síri csend lett.A srác a kezében szorongatott kendőt leejtette a földre,s megremegett a teste.

-Sungoh?-könnyáztatta arccal fellestem rá.

Megrázta a fejét,majd lassan lehúzta sapkáját.Irigylésre méltó hajkoronájának színe barna volt.

-Taehyung...?!-bepárásodott szemeimtől szinte nem is láttam.

Bólintott egyet,majd arcomat hatalmas tenyerei közé vette,s homlokát az enyémre hajtotta.

-MinHee...-egy kövér könnycsepp gördült le fenomenális orcáján.-Miket beszélsz?-elkeseredve,finoman megingatta koponyáját.

-Tae...-alig bírtam megszólalni.

Örültem annak,hogy végre láthatom,és érezhetem puha bőrének tapintását.Biztonságérzet fogott el.Ám nem törődhettem magammal.Hisz' tudtam Sungoh tervét,amit meg kellett valahogy akadályoznom.

-Menj el!-nehézkesen,de kinyögtem.-Menekülj el!-aggódva bámultam lélegzetelállítóan szép,sötétbarna szemeibe.-Meg akar téged ölni!-robbanásszerűen tört ki belőlem a sírás.

-Ah,nem!Igaz,hogy egy őrült,de erre nem lenne képes.-magabiztosan kijelentette.

-De,képes rá!Minden tervét elmondta,és ez a fő célja.-remegve magyaráztam.-Ki kell surrannod innen!Siess!

-Szó sem lehet róla!-távolabb húzódott.-Semmi képen sem hagylak itt!Érted jöttem!-idegesen elkezdett játszani a kötelekkel.

Bal kezemet már kiszabadította,mikor ajtónyitódás zavarta meg.Meghűlt az ereinkben a vér.

***Hoseok***

MinHee kereséséről társalogtam a fiúkkal,mikor az eddig elzárkózott Taehyung villámként kisuhant a bejáraton.

-Hova megy?-felállt Jin,az ablakhoz sétált,majd kíváncsian Tae után lesett.