Túl késő...[BTS ff.]

4.fejezet:A vacsora 2/2

Annyira meglepődtem,hogy a vizet a számból kiköptem,egyenesen Tae-ra.Ne!Hogy lehetek ilyen szerencsétlen?!

Taehyung inge,nadrágja és arca is csurom víz lett.Hogy fért ennyi folyadék a számba?Elképesztő.

-Annyira sajnálom!-idegesen felpattantam,előhúztam a zsebemből egy zsebkendőt,és remegő kezekkel törölgetni kezdtem a fiú világoskék ingét.

-Aaaa,idióta!-kikapta a kezemből a zsebkendőt,dühösen arréblökött,majd tisztogatni kezdte a farmernadrágját.

-Had segítsek!-elvettem tőle a zsebkendőt,és ismét az ing megtiszításával kezdtem el foglalatoskodni.

-Te,nekem ne segíts!-agresszívan ellökött,majd felszaladt a szobájába.

Megijedtem tőle,és a földön ülve a tenyerembe temettem az arcomat.Miért vagyok ilyen ostoba?Miért kell mindent elrontanom?Miért?

-MinHee,ne szomorkodj emiatt!-mellémtérdelt Hoseok,és kezét a vállamra helyezte.-Inkább mosolyogj,az sokkal jobban áll!-tenyeremet levette az arcomról,és elvigyorodva figyelte reakciómat.

Az orcáimat elöntötte a pír,és elmosolyodtam.

-MinHee...-Yoongi tekintete rámvándorolt.-Az előbb...én csak vicceltem...-tarkóját megvakarta,majd hamis vigyorra húzta száját.

Oh,vicc volt.Nem is értem,hogy gondolhattam mást...Én buta.

-Azt hiszem,mennünk kellene.-felálltam,és YunSeo felé fordultam.

A lány és Jungkook éppen barátkoztak.Kizárva a külvilágot,teljesen elvarázsolva beszélgettek.A fiú keze a barátnőm kézfején pihent,szemüket pedig egy pillanatra sem vették le egymásról,még véletlenül sem.Annyira aranyosak.Örülök,hogy legalább YunSeo-nak összejön.Hiszen közte és Kookie között alakul valami,ezt a vak is látja.

-Ne csajozz!Menniük kell!-nevetve visszarántotta Jungkook-ot a valóságba Jimin.

-Oh,akkor,kísérjük el őket!Oké?-vidáman felugrott a srác,és megosztotta velünk csodálatos ötletét.

-Jó!-felpattantak a többiek is,és boldogan készülődni kezdtek.

-Nem!Szó sem lehet róla!-morcosan lebaktatott a lépcsőn Taehyung.

Világoskék ingét egy fekete pulóverre cserélte,sötét farmerje helyett,pedig egy szakadtat vett magára.

-De-de!Vedd a cipődet!-megfogta Jin,Tae karját,és magaután húzta.

Pár perc múlván teljesen elkészültek.Ezért YunSeo-val magunkra vettük a lábbelinket és a dzsekinket,majd a fiúkat követve elindultunk.Egy-két lépés után megálltak,felnyitották a garázsajtót,és hét biciklit toltak ki.

-Pattanj fel mögém!-magabiztosan odaszólt Jungkook,YunSeo-nak a dizájnos piros kerékpárról.

-Megyek.-vidáman odaugrált a lány,felült a fiú mögé,és szorosan átkarolta.

Unnie olyan boldog.Ennek az oka pedig Jungkook.Ő boldoggá tudja tenni,vele igazán élhet.

-Te pedig oda dobd fel magad!-mellémsétált Namjoon,és elégedett mosollyal a Taehyung mögötti csomagtartóra mutatott.

Micsoda?!Miért?Miért pont mögé?Ne már!Normális esetben a fellegekben járnék,de most nem.Hiszen Tae nem kedvel...és...ez...elszomorító.

-Én biztos,nem viszem!-felháborodottan megemelte fejét az említett srác.

-Megyek gyalog...-felhúztam a dzsekim cipzárját,és intettem egyet.-Majd otthon találkozunk...