Túl késő...[BTS ff.]

32.fejezet:A karmaiban + ❦ 4K ❦

Hangom megremegett,és oly' hosszú idő elteltével,ismét egy fájdalomtól túlcsordult könnycsepp szántotta végig világos arcbőrömet.

-Ugyan-hüvelykujjával letörölte a sós cseppet-jó lesz-jobb kezét a tarkómra csúsztatta-nagyon jó.-ajkait erőszakosan enyéimhez nyomta.

Vadul tépte,harapta,szívta párnácskáimat,mikor nyelvével utat akart törni magának,ám nem engedtem.

Undorító volt.

Két tenyeremet a képére helyeztem,és úgy toltam el magamtól,majd csókja nyálmaradványait felfordult gyomorral letöröltem a számról.

-Miért vagy ilyen?-felrántott a székemből.-Nem leszek finom veled,ha játszod a nehezen kaphatót.-kezét végigcsúsztatta testemen,egészen a fenekemig.-Bár,nem is akarok az lenni.-erősen megmarkolt,majd csuklómnál fogva a liftbe ráncigált.

***Főnök***

Olyan türelmetlen voltam,meg sem vártam,hogy bezáródjon a felvonó ajtaja.
A vállánál a lift oldalához löktem,és hatalmas tenyereimmel felfedeztem testét.Közben nyálas csókokat hintettem nyakára,és kulcscsontjára.
Nem ellenkezhetett.Ezt pedig boldogan kihasználtam.

A földszintre érve kinyílott a felvonó ajtaja,a lány pedig úgy rohant ki mellőlem,mintha puskából lőtték volna ki.

-Na-na!-utána ballagtam.-Ne úgy menjünk egymás mellett,mint két idegen!-jobb kezemet derekára csúsztattam,s magamhoz rántottam.

Egészen a kocsimig így haladtunk.Némán sétált mellettem.Kissé már idegesített.

-Uram.-bólintott egyet a sofőr,és kinyitotta az autó hátsó ajtaját.

Előbb a lány ült be,utána pedig Én.
Feszengve tördelte ujjait,és összeszorította lábait.
Nem tudom,mi járhatott a fejében,de arcáról leolvasható volt a félelem.

-MinHee-felé fordultam,és derekánál fogva az ölembe ültettem-mi lenne ha elkezdenénk itt?-hátsóját markolászva kértem ki a véleményét.

-Ne...nem...-dadogva lesütötte szemeit-és ez sem biztonságos.-megpróbált leszállni rólam,ám nem engedtem,még közelebb húztam magamhoz.

Pézsmás illata teljesen megbabonázott.Ott,helyben le akartam tépni a ruháit,és ki akartam elégíteni,de nem tehettem.Várnom kellett,amibe már-már majdnem beleőrültem.
Hideg kacsómat szoknyája szegényéhez irányítottam,majd lassan megpróbáltam feltűrni a ruhadarabot.

-Hé!-felháborodva ütötte el a mancsomat.

-Nincs hé!-bal kezemet tarkójára helyeztem,és buján falni kezdtem ajkait,a jobbal pedig formás melleit gyúrogattam.

Folyton izgett-mozgott az ölemben,ami nem volt ínyemre,ellenben mégis élveztem minden egyes pillanatot vele.

***Taehyung***

-Na,akkor kiosztom a feladatotokat.-Namjoon összecsapta tenyereit.

-Várj!-odarohantam.-Had vigyem Én le a szemetet-suttogva kérleltem-EGYEDÜL.-direkt kiemeltem.

-Oké.-elnyújtotta,látszólagosan meglepődött.-Tae indulj meg a szeméttel!

-Na,de Moonie!-felcsattant Jin.-AZ AZ ÉN DOLGOM!

-Bocsesz!

Magamhoz vettem a szemetes zsákot,és kiindultam a házból.

-MEGÁLLJ!-mérgesen rám pillantott Jinnie.