Túl késő...[BTS ff.]

6.fejezet:Vallomások 1/2

-Mit tettem veled,Tae?

Könnyben ázó szemekkel,remegő lábakkal bámultam a fiú meggyötört arcát.

-MinHee?!-kisírt szemei kikerekedtek.-Mit keresel itt?!

Meg sem bírtam szólalni.Mardosott a lelkiismeretfurdalás.Hiszen én vagyok az oka mindennek.

-Menj el...-alaposan végigmért,majd megrázta a fejét.

-Micsoda?Nem!-hirtelen megeredt a nyelvem.

-Takarodj el innen!-rekedtes hangon rámkiáltott.

-Nem megyek sehová!-dühösen letöröltem a könnyeimet,arréblöktem a fiút,és besétáltam a szobájába.

-Mit akarsz?!Miért jöttél?!

-Aggódtam érted.

-Aggódtál?Te?Értem?-meglepetten megvakarta a tarkóját.

-Yoongi mondta,hogy eléggé rosszul vagy.Igaza volt.

-Igaza volt?!Nem!Én teljesen jól vagyok!-fejét rázva ellenkezett.

-Letagadod a nyilvánvalót?Tae,mi a baj?Miért nem mozdulsz ki?Miért sírtál ennyit?-szemeim ismét könnybe lábadtak.

-Miattad...-mélybarna szemeit az enyéimbe fúrta.-Vagyis...-megingatta a kobakját.-Miattam...-mély levegőt vett,majd közelebb lépett hozzám.-MinHee...-szemét lesütötte,s csak kézfejeimet sasolta.-Orbitális idióta voltam!-alsó ajkát megnyalta,majd fogai közé csípte.-Ah,nekem,Taehyung-nak nem megy ez...

-Mire gondolsz?-idegességemben ujjaimat tördeltem.

-Erre...-fejét megingatta.-Ezért gyere el a ma esti koncertünkre!-reménykedve az arcomra terelte tekintetét.

-Én?A ti koncertetekre?-meglepetten bámultam bele barna szemeibe.

-Igen,YunSeo is ott lesz.Lenne kedved eljönni?Boldoggá tennél vele...-ennivalóan elmosolyodott.-És a többieket is...-zavarában elvörösödött.

-Hogy lenne-e kedvem?Igen,igen,igen!

Szomorúságom pillantok alatt elillant.Vidámság és izgatottság vette át a helyét.Noha,bocsánatot konkrétan nem kért,tudom,hogy sajnálja a történteket.

-Menjünk le a többiekhez!-vidáman kiindultam a szobából.

-Várj...-elémállt.-Én...sajnálom,hogy olyan ostoba voltam!-szemét lesütötte,majd az ajtó felé ballagott.

-Sebaj!-legyintettem egyet,majd a szoba ablakához ugráltam,és széthúztam a függönyt.

-Aaaa,a retinám!-Tae kezeit a szeme elé kapta.-Húzd vissza!

-Nem!

-De!

-Aa,nem-nem!Kell a fény,olyan a szobád,mint egy barlang.-kacagva kinyitottam az ablakot,s friss levegőt engedtem be.