💯Álomból Valóság💯 [Shinee Taemin ff]

✨Hatodik fejezet✨

A menedzser csak nézett rám mint a vetmalac de nem foglalkoztam vele! Meg kell védenem Bomit, mert.... mert belé estem.

Kiléptem az ajtón és visszamentem a fiúkhoz.

*Bomi szemszöge*

Taemin felállt hajjal és mérges tekintettel tért vissza. Azonnal felálltam és átöleltem. Viszonozta.  A többiek csak lestek.

-Hol voltál?-kérdeztem mellkasába mondva ami eltompította hangom.

-Nem lényeges..

Elengedtem és rá néztem.

-Na elég az enyelegésből, éhes vagyok.-zavart meg minket Minho.

Bólintottunk, és elindultunk egy éttetembe ahol szerencsénkre nincs egy rajongó sem.
Így ültünk az asztalnál:Én, Taemin, Jonghyun, Key, Minho, és Onew.
Igen, ne kérdezzétek hogy miért mellém ült, de örülök neki.
Nagyban beszélgettünk mikor megjelent egy ismerős alak...

-Sziasztok... Bomi tudnánk beszélni?
Bólogattam, és odamentem mellé.

-Figyelj, nagyon sajnálom hogy lehurrogtam a fejedet ma. Tudom, nagyon bolond voltam ma.

-Nincsen semmi gond. Tudom hogy mennyire védi a fiúkat.

-Igen nagyon is. Szóval bocsánat mindenért.

-Semmi baj.-mosolyogtam.

-Én mennék is. Majd gyertek. Jóétvágyat!-kiáltott oda a fiúknak.

Kórusban köszönték meg.

Visszaültem az asztalhoz és újra enni kezdtem.

*Este*🌃

Az ebéd közben közelebb kerültem Taeminhez, és jó barátok lettünk.
De én nem barátként tekintek rád...

Lefürödtem, és befeküdtem az ágyamba.

*Taemin szemszöge*

-Jóéjt Key.-kívántam neki jóéjszakát.
Sajnos egész este csak forgolódtam.  Bomira tudtam csak gondolni senki másra..
Kimásztam az ágyból, és a szobája felé vettem az irányt. Benyitottam csendben, és láttam hogy az éjjeli szekrényén lévő kis lámpa égett. Leültem mellé, és haját kisepertem arcából. Egyszer elmosolyodott, és tudtam hogy valami szépet álmodhat. Nem bírtam magammal, ezért befeküdtem mellé és átöleltem. Olyat csinált amire nem számítottam. Megfordult és arcát a mellkasomba temette. Nagyon boldog voltam.
De egyszer muszáj lesz megtudnia az igazságot... hogy szeretem..

-T....taemin...
Ránéztem, és kinyitotta szemeit. Elmosolyodott, és szorosabban ölelt.

*Bomi szemszöge*

Hihetetlen jó érzés volt Taemint ölelni az ágyban. Nem tudom miért jött is be, hiszen nem is álmodtam rosszat.
Csak szépet...
Taeminnel jártunk... olyan boldogok voltunk, hogy egyik nap egy kis dobozzal jött le a lépcsőn.
Letérdelt elém, nekem pedig könnyek gyűltek a szemembe..

-Bomi.. hozzám jönnél feleségül?

-Igen!!!
Örömömben ölébe ugrottam, és felmentünk a szobába.. egy hosszú éjszakán voltunk túl...