💯Álomból Valóság💯 [Shinee Taemin ff]

✨Tizenegyedik fejezet✨

Éppen egy kis padon ülök messze a fiúktól. Írtam Yoonanak hogy merre lakik.

-Sziaa ahogy eljössz a fiúktól, onnan egyenesen, és van egy hosszú kanyar. Ott lesz egy albérlet. A másodikon lakom.

-Köszönöm.

-Valami baj van?

-Eljöttem a fiúktól.

-Miért?😞

-Majd mesélek ha ott leszek.

-Rendben, addig vigyázz magadra.

Közben el is indultam felé.

✖✖✖✖✖✖✖✖✖✖✖✖

-Mesélj. Gyere ülj le.-mondta Yoona miközben leült a kanapéra. Elmeséltem neki mindent, még azokat az estéket is... tátott szájjal hallgatta végig amiket meséltem.
Végül még egy kis fagyit is ettünk így este folyamán és elvonultunk aludni.

Éjszaka arra ébredtem hogy csörög a telefonom. Megnéztem ki az. Minho hívott.

-Tessék?-szólaltam bele álmosan.

-Bomi a kórházba kell jönnöd! Taemin elájult.-mondta mire én lefagytam.
Miattam ájult el szerencsétlen... hiányzom neki.

-Öhm, oké mindjárt ott leszek.-öltöztem.

Átszóltam Yoonanak is hogy el kell mennem valahová. Most nem szerettem volna hogy velem jöjjön.

*Kórházban*🏥

Odaértem a kórházhoz. Egyre idegesebb lettem. Odamentem az egyik portáshoz és megkérdeztem melyik szobában van Taemin. Amikor megmondta, azonnal sietni kezdtem. Megláttam a többieket kint ülni a székeken. Gyorsan odasiettem hozzájuk.

-Bomi de jó látni.-ölelt át Key.

-Még nem mehettek be hozzá?-kérdeztem.

-Még nem. Most fogja az orvos megmondani mitől ájult el.-mondta a részleteket Onew.

20 perc múlva meg is jelent az orvos, és odamentem hozzá.

-Jónapot Dr. Joshua vagyok. Információkat hoztam Taemin fiatalemberről. Nos az ok amiért elájult, a sok stressztől volt. Túl sokat stesszelhetett. Volt valami oka amiért ennyit idegeskedett?

Fiúkra pillantottam. Azonnal odajöttek és beszélni kezdtek az orvossal.

-Csak a sok fellépés miatt.-hazudott Jonghyun.

-Értem. Most pedig bemehetnek hozzá.

Miután elment az orvos, én mentem hozzá be elsőnek utána pedig jöttek a fiúk is. Leültem mellé az ágyra és vártam hogy felébredjen.

-Sokat gondol rád.-szólalt meg mellettem Minho.

-Igen. Lehet látni rajta hogy bántja a dolog hogy elmentél tőlünk. És mi nekünk is hiányzol már most.-suttogta Key.

-Ne aggódjatok. Visszamegyek.-mosolyogtam rájuk.

-Ez komoly??-szólalt meg Jonghyun.
Bólintottam és mindenkinek hatalmas vigyor jelent meg az arcán.
Összekulcsoltam kezeinket, és magamban beszéltem...
Taemin ne haragudj rám. Rohadt féltékeny tudok lenni te is tudod. Visszamegyek hozzátok, és annyit lehetsz velem amennyit akarsz. Bocsánat mindenért... hallasz Taemin? Ébredj fel...
Mint aki hallotta volna gondolataimat, enyhén megszorította kezemet. Felébredt. Rámosolyogtam és egy félénk puszit nyomtam fejére.

-Hogy vagy?-kérdeztem meg.

-Hiányoztál.-ölelte át derekamat.
Megszorítottam ismét, derekamon lévő kezeit és elmosolyodtam.

-Jaj, jöjjetek már össze istenem...!-könyörgött Jonghyun.

-Örülnétek neki?

-Persze. Az egyik legfontosabb tag fontos nekünk, és örülünk hogy boldog.-mondta Onew.

Taeminre pillantottam ami szintén elvigyorintotta magát.

-Srácok... majd otthon.. itt a kórházban nem jó szerelmet vallani..-vigyorgott.
Jól hallottam? Szerelmet?

Ahjjj de béna lett ez a réész >~<

Kaptok egy cuki gifet ismét😊😍