Jég Herceg [JIKOOK/ BEFEJEZETT]

Four

- Akkor kezdhetjük?- mosolygott rám mikor kiértem átöltözve gyakorló ruhába.

Bizonytalanul lépkedtem a jég felé. Elég rég álltam már ott...
Nem válaszoltam csak meredten néztem az előttem elterülő tükörsima jégre.

- Jimin, gyere- nyújtotta felém a kezét.

- Nem...megy- motyogtam halkan és hátra léptem.

Mikor utoljára léptem jégre csak jó emlékek ragadtak meg, de most... Minden csalodás és rossz emlék egyszerre kezdte ellepni az agyam. Nekem ez nem megy. Nem tudok jégre lépni.

- Jimin...- JungKook lágy hangját meghallva cseppet sem lettem jobban. - Azt a nyakláncot a nyakadban kitől kaptad?

Kérdése kizökkentett a bambulásból és hatalmas mogyoró színű íriszeibe pislogva próbáltam össze szedni a gondolataimat.

- A-anyukámtól kaptam az első aranyérmem után- érintettem meg a nyakamban lógó korcsolya medállal ellátott láncot

- Fontos neked?- továbbra is lágyan beszélt.

- Nagyon- mosolyodtam el halványan.

Hirtelen megfogta majd kiránzotta a nyakamból. Utána akartam kapni, de egy másodperc múlva már jóval messzebb volt tőlem.

- Hé! Add vissza!- kiabáltam utána.

- Szerezd meg- kiabállt, de nem állt meg.

A düh elárasztotta az elmém ezért leszarva az előbbi perceket utána iramodtam. A korcsolyám pengéje szélsebesen siklott a szépen lecsiszolt palyán. Gyors volt, de nem elég ügyes. Mikor fordulni akar levágtam az utat és tökéletesen belém ütközött. Igaz, hogy hátra estem ő meg rám, de akkor is elvettem a nyakláncom.

- Ez az enyém!- vettem ki a kezéből az ékszerem. Egyik kezével épp, hogy megtudott felettem tamaszkodni, hogy ne nyomjon össze.

Felemeltem a fejem, hogy a vissza tudjam rakni amit elvett, de hirtelen megéreztem a hidegtől jeges lehelletét az arcomon. Felékaptam a tekintetem, pontosabban szemeibe néztem amik csillogtak. Ezt nem tudtam hová tenni, de a hideg ellenére elkezdett pirosodni az arcom és leveret a víz.

- Ennyi bemelegítésnek elég lesz- pattant le rólam és lábra állva felém nyújtotta a kezét.

Egy kicsit csak ledöbbenve meredtem rá majd megrázva a fejem, ezzel felébredtem az előző kis kábulatomból és megfogtam felém nyújtott jobbját.

- Kezdhetjük?- kérdezte mikor mar újra talpon voltam, de a kezem nem engedte el.

- Aha...- feleltem kicsit vérszegényen.

- Jimin- sóhajtott az ég felé.

- Jó, na kezdjük- pislogtam zavartan a földre

- Első lecke. Mindig a párod szemébe nézz- azzal a lendülettel az állam alá nyúlt és maga felé fordította a buskim.

Mondanom sem kell milyen következménye lett.

- Lázas vagy?- furcsálta pirosas orcáimat.

- Nem..csak melegem van- próbálkoztam kifogasokkal.

- December közepén? Jimin gyenge vagy- forgatta a szemét újra Kook.

- Jó van na. Most végig kritizálni fogsz?- fújtam fel durcásan az arcom.

- Jó bocsi Chim- fogta meg a kezem és a vállára rakta. Mellém állt és átölelte keskeny derekam.

- Chim?- pilantottam picit oldalra és fel a szemeibe.

- Anyukád azt mondta ez a beceneved. Aranyos- mondta teljesen lazán, de nekem ismét csak a szívem bánta. Mellette új szív is kell. Amik elbírják a kedvességét, meg a cukiságát. Kjaaa JungKook meg fogsz ölni...

- Na a kezed ilyenkor tarsd a vállamon. Volt már párod?- a nem egyértelmű kérdéstől leblokkoltam. Miről beszélünk most? Párkapcsolat. Nem hiszem... - Jimin megint elkalandoztál. Így mérges leszek és büntetés lesz.

Büntetés? Mi? Hol vagyunk? Aish ideje lenne vissza térni a valóságba.

- Aigoo, bocsánat. N-nem, nem volt még párom- pirultam el újra.

- Gondoltam- kösz JungKook. Ez jól esett az önbecsülésemnek. - A lényeg. Ha én foglak fogj te is. Az alapok. Ha én a derekadat fogom egy kézzel ellentétes kézzel fogd a hozzád közelebbi vállam mint most. Ha át karollak a másik kezed is rakd a vállamra. Nyakba soha. Az nem a jégre való.

De máshol nem akarja csinálni? Mondjuk emberek előtt? És szájon át lélegeztetni? Nem? Hm JungKook mint mentős.. Míg felemel csak úgy dagadnának az izmok a kezein... Hm...  Nyami.

- Jimin!- mondta erőteljesebben a nevem amitől összerezzentem.
Picit félve hátrább csúsztam.

- Ki kell nevelni belőled- monta olyan hangsúllyal melytől szinte elcseppentem. Mi a szösz? Mióta fogalmaz így, ilyen stílusban... Bajok lesznek oda lent...

- M-Mi?- dadogtam. Tök beszédhibás csicskának fog nézni a dadogás miatt.

- Semmi. Na gyere mutatom az alapokat- ragadta meg a derekam és elindult. Próbáltam vele tartani a lépést bár neki egy mozdulat akkor mind nekem kettő. Faszomat a tacskó lábaimba...

Elkezdett pörgetni és dobálni, amivel alig tudtam a lépést tartani. Túl gyors és nem tudom előre a lépéseit, de ő mintha már első jégrelépésemnél levágta volna, hogy mik a szokásim, és hogy neki miket szabad engedni és melyik szokásomat zárja majd ki.

Nem tudom mennyit mozoghattunk intenzíven de mikor megálltam a karjaiba zárva a pulzusom az egekben volt. Meglátszik, hogy nem voltam már egy jó ideje jégen. Ennyitől már zilálok...

- Hé Jimin mit mondtad?- hallom kemény hangját amitől felfelé kaptam a fejem. - Mit mondtam a kezeidről?

Most veszem észre csak, hogy a kezeim a nyakában pihentek. Zavartan helyeztem mancsim inkább a vállára.

- Bocsánat- mondtam halkan, zavartan elkapva róla a tekintetem.

- Ne kérj már bocsánatot. Mindenki hibázik. Mára ennyi Chim. Ügyes voltál. Holnap nem tudunk gyakorolni mert versenyem lesz. Légy jó- hatalmas és édes mosollyal megajádékozott majd minta picit kacsintott volna... És lesiklott a pályáról.

Én csak... Lesokkolva néztem elmenő alakját. Mikor az ajtó vissza csukódott rongybaba ként hullottam össze.

Közel állt ahoz, hogy elájuljak... Mi lesz itt még ezek után akkor?? Én teljesen leblokkolok a közelében és olyan vagyok mint egy kis szerelmes rajongó. De hogy nézne már rám...
Inkább hesegessük el ezeket a buta gondolatokat. Csak fejfájást okoznak...

Oh Boii Halii :)

Ajandék rész mert rettenet boldog vagyok :333
Remélem tetszett!!! ❤❤❤❤
El sem hiszem de már 450 ( talán) ember követ engem! Lassan 500-an leszünk amit el sem hiszek! Túl jók vagytok a gyáva írótokkal :') ( ne kérdezd...)  nagyon szeretlek titeket :') ❤❤❤❤

HA TETSZETT HAGYJATOK NYOMOKAT! 💞💞 ( BASZKI KIHAGYTAM xDD)

Pussz: VALAKI