Jég Herceg [JIKOOK/ BEFEJEZETT]

Season Two/ Six

*JungKook Pov*

Picit idegesen csaptam be a kocsi ajtót. "Igen, Jimin. Szeretlek".
Miért ez a gondolat jár a fejembe? Ő a testvérem! Ez nem helyes! De mikor láttam, hogy WonHoval készül randira elöntött a méreg. Muszáj megnéznem az összes börtönt ahová kerülhetett.

Haza vágódtam, de nem volt otthon senki. Húgi is biztos elment így zavartalanul tudtam keresgélni. Egész éjszaka csak hívogattam, gépeltem és kávét vedeltem. Kezdődhetnek az éjszakázások.

Fél 12kor nyílt a bejárati ajtó. Már félig álomban meredtem a gépemre.

- Bátyó?- jött fel a húgom

- Szia- motyogtam számomra ismeretlen hangon.

- Mit csinálsz még ilyen későn?- jött mellém, hogy lássa mit csinálok. Zavartalanul folytattam.

- Kit akarsz, te keresni a városi börtönökben?- lepődött meg.

- Jimin apját- motyogtam.

- Miért? Mi van vele?- éreztem ez a beszélgetés hosszadalmas lesz így abba hagytam a keresgélést és felé fordultam.

- Jimin szekrényében találtam egy képet- kezdten a mesébe. - nekem van egyetlen képem az apánkról. Ugyan az a kép volt az.

A húgom ledöbbent majd a szája elé kapta a kezét.

- Akkor ti Jiminnel meg én is...- rakta össze a képet a legegyszerűbb ámbár legrosszabb módon.

- Még nem biztos. Elmesélte velük mi lett és, hogy került fater a börtönbe. Valószínüleg anya után házasodhatott újra ahol született Jimin meg Tae.

- És még mindig börtönben van?- lett egyre falfehérebb.

- Nem tudom. A város összes börtönében érdeklődtem telefonon, mindegyik vagy azt mondta, hogy nincs vagy, hogy értesítenek majd- forgattam a szemem és az asztalon lévő csésze kávém utolsó kortyait legurítottam egybe a torkomon.

- És Jiminnek ezt mondtad már?- vonta fel a szemöldökét

- Persze, hogy nem. Még nem tudtam neki...elmondani. Majd ha minden biztos lesz...akkor...talán- szinte suttogva beszéltem.

- De akkor, hogy mondta el vagy miért mondta el, hogy az apjával mi történt?- értetlenkedett.

- A tanára vagyok, meg furcsa, de rám hallgat- idéztem fek a "segítésnek" kinyilvánított röpke órát.

- Tanára? Oh szeretem a tanár diák kapcsolatot- csillantak fel a szemei.

- Nem. Jimin az öcsém... Nem lesz köztünk semmi- ráztam a fejem csalódottan.

"Meg el is rontottam mindent". Ezt már csak fejben tettem hozzá, hiszen ha húgi hallaná kérdésekkel bombázna.

- Mi? Pabo!- csapta meg a térdem. - Szereted őt, nem? Akkor meg? Amúgy is csak fél testvéred, ráadásul gyereketek nem lehet! Mi akadályoz?- fakadt ki teljesen.

Milyen szar már... Kurvára igaza van...

- Szeretem, de ha megtudná, hogy a valódi kapcsolatunk kizárja a párkapcsolatot akkor kitudja mit reagálna- mondtam a saját, eléggé béna érvemet.

- Muszák neki ezt elmondani?- fonta mellkasa elétt keresztbe a karjait.

- Joga van tudni!- csattantam fel.

- Nincs- sóhajtott. - Figyelj a te döntésed. Ezt rád bízom.

- Köszönöm- néztem a szemeibe hálásan.

- Izé...Bátyó...tulajdonképpen a- nem tudta befejezni mert a telefonom közbe szólt.

- Bocsánat, pillanat- vettem fel. - Igen?

- Jó estét. Maga Jeon JungKook?- a nő hangja picit megijesztett.

- Igen, én- bólintottam bár nem láthatta.

- Maga kereste Jeon MinHyunkot. Igaz?

- Igen. Jól tudja- helyeseltem ismét.

- A mi börtönünkbe helyezték el 14 évvel ezelőtt. 10 éve kienedték. Szabad lábon van- a mondatai teljesen ledermesztettek. Sza-szabad lábon? Lehetetlen...

- Köszönöm...

- Remélem tudtam segíteni. Viszlát- s letette.

- Bátyó mit mondtak?- kérdezte idegesen a húgom.

- Kiengedték. 10 éve. Feleslegesen keresgéltem- lettem csalódott és elhajítottam az ágyra a telefonom.

- Ne add fel- simította meg a hajam.

- Mit is akartál kérdezni?- tereltem inkább a témát.

- Ház izé... Hogy apa minket miért hagyott el?- bámulta a földet.

- Hm...biztos tudni akarod?- ráncoltam a szemöldököm

- Igen- bólintott határozottan.

- Miattad- egyszerű kijelentésem utan lefehéredett. Na akkor magyarázat.

Oh Boii Halii :')

Ezzel a résszel eléggé szenvedtem, de megszültem :')
Ha tetszett hagyjatok nyomokat ❤❤❤

Pussz: VALAKI

++

NAGYON SZÉPEN KÖSZÖNÖM A 15k megtekintést ❤❤ imádlak titeket ❤❤❤❤

Pussz: DOMINIKA