Jég Herceg [JIKOOK/ BEFEJEZETT]

Season Two/ Twelve

- Jimin~- ébresztgetett JungKook. Nyöszörögve kinyitottam a szemem.

Nem is mondott semmit, de oda hajoltam és megcsókoltam. Viszonozta, de nem tolt el, hanem magára húzott. Bele nyöszörögtem a csókba és elhúzódtam.

- Jó reggelt Cukim- kuncogott és éreztem keze a derekamra vándorolt.

- Am..hány csókánál tartunk?- kérdeztem pirulva.

- 11- hirtelen csipogott az órája.

- Na a 12. - kuncogott és újra lágy csókba húzott.

Megtámaszkodtam mellkasán és csókunk egyre szenedélyesebb lett. Csak figyelem nélkül, faltuk egymást ami baj is lett...

- Szi...oh Boii- hirtelen Tae hangja csapta meg a fülem.

Ijedten elválltam Kook-tól és rápillantottam.

- Mit akarsz?- picit ideges volt a hangom

- Fel akartalak kelteni, de mint látom más már megtette- kuncogott és kiment a szobából.

- Aigoo- fogtam a fejem és felkeltünk Kook-al.

- Am nekem haza kellene menni cuccokért, de kocsim sincs. Mikor megy busz?- érdeklődött

- Majd elkísérlek, nehogy véletlenül csók idő legyen- motyogtam és letotyogtunk a lépcsőn

- Jó reggelt- köszöntünk egyszerre anyának és Taenek.

- Sziasztok- mosolygott anya és lerakott az asztalra két tányér palacsitát

- Ah imádom- mosolyogtam és megnyaltam ajkaim. Mostanában olyan JungKook ízűek.

Leültünk minketten és elkezdtünk, enni bár én csak keveset ettem

- Jimin nem állsz fel addig míg meg nem etted- nézett rám anya csúnyán.

- De tele vagyok- próbáltam menteni magam.

- Egy darab palacsintával? Jimin béna vagy. Egyél- szólt bele Tae is.

- Nem kérek- húztam el a számat

- Mond á- vett fel egyet Kook és felém tartotta.

Meglepődtem, de óvatosan haraptam egyet a szemeibe nézve amik most aggódva csillogtak. Annyit vettem észre, hogy az egész tányér palacsintámat a számba tömte.

- Nem voltál éhes, igaz?- gúnyosan mosolygott és most már ő is evett.

- Hát nem...- pirultam el és elvittem a tányérom.

Hamar befejezte ő is és felvettük a ruháink.

- Siessünk mert jó lenne időben beérni- sétáltunk a buszmegállóba.

Míg ő a husszú lábait gyorsan szedte én szinte futottam utána.

- Na Kook várj már- lihegtem

- Már itt vagyunk- állt meg.

- De jó, hogy neked ennyi- forgattam a szemem.

- Na Jiminie~- karolt át és magához húzott.

Elég sokan ránk néztek és felimerték gondolom, de inkább elhúzódtam. A hírnév fontos...

- Baj van?- nézett rám aggódva.

- Nincs. Nézd, busz- tereltem a témát. Felszálltunk és valahol a közepén végeztük.

Utaztunk egy kicsit és újra csipogott az órája.

- Nem!- néztem rá ijedten. Ez a busz tele van sulis emberekkel...

- Muszáj- motyogta és nagyon agyalt.