Jég Herceg [JIKOOK/ BEFEJEZETT]

Seven

A nap további része említésre nem méltó, hisz inkább csak fangörcsöltem és agyaltam. Ennek hála méginkább fekete karikák húzódtak a szemeim alatt mikor reggel belenéztem a tükörbe.

- De jó, ma akkor, hogy fogok hódítani?- hisztiztem és próbáltam elfedni a bőrhibáim.

- Miért nem próbálsz természetes lenni?- jött be Tae és minden előzetes nélkül leállt hugyozni. Annyira imádom, hogy néha figyelembe se vesz.

- Mert ő Jeon JungKook! A természetes hozzá rossz- adtam az egyszerű választ és folytattam az arcom ápolását.

- Ha nem fogad el olyannak amilyen vagy akkor nem hozzád való- jött oda kezet mosni.

- De nem érted. Ő Jeon JungKook! Nem mutatkozhat egy álmos arcú kisfiúval. Meg kell tennem mindent, hogy megfeleljek- ez tök logikus. Nem?

- Reménytelen- ment ki fejrázva.

- Reménytelenül szerelmes- suttogtam.

Sosem éreztem még ilyet. Régebben, mikor nem ismertem ennyire személyesen... Nem volt ennyire tele vele a fantáziám, 24/7-ben csak Ő az akire gondolok. A hangjára melytől a szívem nagyot dobban, az érintésére amitől a testem felpezsdül, a tekintetére mely képes átlátni rajtam bármikor. Ő már kiismert engem, de én róla alig tudok valamit. Igyekszem, de nem akarom magamtól elriasztani. Rózsaszín felhő van körülöttem amit valószínüleg ő sosem fog megérteni, még ha meg is tudja...

- Van reggeli?- mentem le minden negatív gondolatot elűzve az elmémből.

- Van meg egy üzi anyától. Kook reggel hívta, egész napos edzésetek lesz- olvasta a hűtőre írt sorokat.

- Hurrá- mosolyodtam el.

- 8-ra itt lesz. Fél nyolc van. Szed azokat a kis lábaidat, vagy meglát pizsiben- kuncogott és kivette a tejet.

- Nagyon vicces. Még pizsiben is jó a seggem- húztam fel az orrom és csináltam kávét.

- Én leszarom a segged, nem én fogom oda rakni. Inkább a hercegednek mutogasd- hagyta ennyiben és elkezdett müzlit enni.

Megráztam a fejem és felmentem öltözni. Egy fekete nyúlós anyagú nadragnál és egy pirosas kockás ingnél állapodtam meg. A kócos hajamból egy szépen fésült frizurát alakítottam és a szememet picikét kihúztan szemceruzával. Hm még talán jónak is nézek ki.

- Jimin itt a pasid!- kiabált Tae lentről

- Pofád lapos! Mi a gyásznak vagy még itthon?- siettem le. Egy sötét kék autó a kapu előtt várt, benne a párommal.

- Nem megyek be- vont vállat és levagta magát a kanapéra

- Oh dehogy nem bemész! 14 vagy, nehogy azt hidd, te itt lógni fogsz. Huzás öltöni!- rivalltam rá és felküldtem a szobájába. Míg öltözött felvettem a cuccaim és bevettem egy rágót. Mindent a tökéletességért.

- Baszd meg Jimin- morogta.

- Hogy mondod?- fordultam felé.

- Semmi- rázta meg a fejét

- Én is így gondoltam. Gyere- ragadtam meg a kezét.

Becsuktam az ajtót és mindketten a kocsihoz mentünk. Kook idő közbe kiszállt és oda jött hozzánk. Mind mindig most is tökéletes megjelenés.

Puha, sötét barna tincsek, kontaklencse miatt sötét kék szemek, hófehér mosoly, kellően jó kabát és bőrnadrág meg egy tökéletes barna bakkancs. És én hozzá képest semmi..

- Sziasztok- mosolygott ránk. Tekintetét az enyémbe fúrta és féloldalasan elmosolyodott.

- Szia.. Am Tae késésben van a suliból. Van időnk elvinni?- kérdeztem alsó ajkamat harapdalva zavaromban.

- Persze. Ülj be hátra- intett az öcsémnek nekem meg kinyitotta az anyós ülés felől lévő ajtót.

Elmosolyodva beültem és elsiettünk először Tae sulijához.

- Na siess- néztem rá a tükörből rá.

- Nem kellett volna, de tényleg- morogta és bebaszva maga után az ajtót ment is be.

- Mindig ilyen morcos?- kérdezte Kook és indultunk tovább, hogy megkezdhessük a kemény edzést. Meg aztán, hogy más is olyan kemény legyen...

- Nem tudom mostanában mi baja- vontam vállat.

Megállt a stadion előtt, kiszedtük a cuccunkat és sietősen bementünk. Nem akartunk értékes időt felesleges dolgokkal töltni, így már szinte szélsebesen öltöztünk át.

- Na gyere. Tudod, hogy 2 hét múlva elkezdődik a páros szezon. Muszáj gyakorolnunk. De te hamar belejössz. Na húzd ide a formás feneked- nyújtotta felém a kezét picit türelmetlenül.

MiFan? Formás fenék? Tudom, hogy az van, de ő is észre vette? Miért van itt hirtelen ilyen meleg? Miért érzem magam melegséggel tele? Jó mert meleg vagyok... Asszem, de akkor is!

- Jimin! Ne kelljen még egyszer mondanom- toporzékolt.

Ilyenkor olyan mint egy gyerek. Egy órias gyerek.
Mosoly kúszott ajkaimra és mellé siklottam.

Kezeim a vállára helyeztem és hagytam, hagy tanítsa nekem a koreográfiát. Nem ellenkeztem semmi miatt. Csak hagytam, hogy vezessen. Nem volt sem durva sem gyengéd. Csak kellően határozott. Kezei testemen forró helyet hagytak és halk szuszogása néha fülemnél csak jobban feltüzelt... És igen az edzésről beszélek.

- Na tanulsz Chimh- kuncogott a nevembe egy kis sóhajt rakva.

Elmosolyodtam és meghajoltam piciké

- Köszönöm- néztem fel rá és gondoltam levezetésnek megyek egy kört

- Hé még van egy fél óránk- kiabállt, hogy halljam.

- Akkor kapj el. Ha sikerül gyakoroltunk még mert béna vagyok- kiabáltam közben csak előre néztem.

- Akkor estig itt leszünk- mondta, de hallottam a hangján, hogy mosolyog.

- És? Na kapj el!- azonnal utánam iramodott én pedig kénytelen voltam gyorsítani.

Régen gondolkoztam azon miért kell csiszolni a korcsolyát... Na most rájöttem.
Nagyba köröztünk kisebb levágasokkal mikor egyszer csak kicsúszott a lábam alól a korim és térdre estem. Nem fájt, se semmi, de...

Jungkook övön aluli része az arcomtól kb 5 centire integet vissza. Na most, hogy magyarázom ki az égő fejem???

Oh Boii Halii :')

Először is most hosszabb lesz ez a kis alsó rész itt ( NA JO EZT ERSD FELRE 😂😂).
Első sorban, remélem tetszett a rész :')
Picit rövid lett tudom, de nézzétek el... Nem vagyok jó passzban... 💔
De ha mégis tetszett Hagyjatok nyomokat ❤❤❤

Másodszor: szeretném megköszönni az 1K megtekintést!!!! ( amit már picit átléptünk, de nem baj 😅)

El sem hiszem, hogy 6 rész, 4 nap és ezer ember... A sírba visztek egyszer Boii!!

Mégegyszer köszönöm szépen, és ha tetszett hagyjatok nyomokat!

Pussz: VALAKI