Eleven

3.7K 411 55
                                    

- Jimin gyere, kérlek- nyújtotta felém a kezét Kook.

Sikerült rendeznem magam így a pityergésem jelei nem látszódtak. Félénken hatalmas mancsába helyeztem töpszli kezemet. Hagytam, hogy magának elrendezgesse magán a kezeim majd lágyan megfogra a derekam. Nem zenére hanem ütemre táncoltunk melyet Bambam adott.

Lassan csináltunk minden mozdulatot közben kellőképpen magyarázott mindent. Nem voltak nagy feladatok, de volt amely elég sok galibát okozott. Ilyenkor picit kuncogott, de segített a hibám kijavításában.

- Szünet?- kérdezte pihegve a sok mozgás miatt.

- Szünet- bólintottam rá és lementem a pályáról.

Láttam Bam felment helyettem és beállt Kookhoz.
Vizemet kortyolgatva néztem a táncukat. Nem rosszak együtt sőt, Kookhoz egy hozzá hasonló herceg kinézetű, elegáns fiú illik. Vagy lány. Nem egy semmilyen, egyáltalán nem vékony fadarab, akinek csak segge van. Igen, ez vagyok én...

Nem igazán volt kedvem nézni sokáig a nyálcsorgató romantikájukat így lehúztam a korimat és kimentem a folyosóra. Egy két ember lézengett össze vissza. Engem figyelembe sem vett senki, ahogy én sem őket. Csak haladtam előre majd zongora szót hallottam az egyik ajtó mögül. Itt ilyen is van? Gyönyörű szép hangok jutottak át a fa ajtón melyek betöltötték az egész folyosót. Kíváncsian, de halkan mentem közelebb mentem és fülem az ajtónak tapasztottam.

Mély hang szólt a magas zongora szó mellett. Ismerős mély hang. Ráfogtam a kilincsre és nagyon lassan nyomtam le. Picit belöktem az ajtót és fél szemmel bekukucskáltam. Tényleg ő volt.

A hatalmas zongora előtt, gyakorló ruhában, behunyt szemekkel YoonGi fürge ujjait a billentyűkön jártatta. A dal melyet játszott számomra ismeretlen volt, de határozottan elvarázsolt.
Hirtelen a csodaszép dallam elcsendesedett

- Tetszik?- mélyhangjától kellemes borzongás futott végig a hátamon.

- Gyönyörű szép- mentem közelebb félénken.

Arréb csusszant és megpaskolta mellette a felszabadult helyet. Leültem mellé és csak bámultam a fekete fehér billentyűket.

- Tudsz zongorázni?- tette fel a kérdést.

- Régen tudtam, valamennyire- vontam meg a vállam.

- Ezt az ember csak úgy nem felejti el. Próbáld meg- rakta mancsaim a hangszerre.

Először félénken játszadoztam majd egy egész szólam játszódott le a fejemben melyhez már kellett az ő keze is. Mintha tudnánk a másik mire gondol, tudtuk mi lesz a másik következő lépése. A lelkünk eggyé lenne? Kétlem. Csak hasonló a gondolkozás módunk.

- Wow...- mondott ennyit mikor mind a ketten elemeltük kezeinket a billentyűkről.

- Nem rossz- mosolyogtam.

- Mikor zongoráztál utoljára?- kérdezett újra miközben lágy dallamot kezdett játszani.

- Fél pillanattal ezelőtt- kuncogtam.

Homlokon csapta magát amitől csak halkan felnevettem.

- Humor Herold. Mesélj még- gúnyolódott mire csak játékosan oldalba böktem. - Akkor mikor zongoráztál az előbbitől korábban?

- 13 évesen próbálkoztam vele a korcsolyázás mellett- vontam vállat.

- Meddig tanultál?- mik ezek a kérdések?

- 1 évet- néztem oldalra, rá.

- Egy év alatt... Elsajátotottad azt, amit én kiskorom óta... Különleges vagy

Kijelentésére pirult orcákkal az ölemben pihenő kezeimre pislogtam. Én különleges? Dehogy vagyok az... Hisz csak egy vagyok a sok közül. Az átlag szó mely engem tökéletesen jellemez. Vagy az átlag alatti.

- Nem vagyok különleges- halovány fejrázás követte mondatom.

- Miért gondolod ezt?

- Csak nézz rám, é...- kezdtem volna bele, de félbe szakított.

- A különleesség nem kivülről fakad Jiminie- tette mutató ujját ajkaim elé még jobban belém folytva a szót.

Aprót biccentettem. Megsimította a fejem és magmra hagyott. Miért mondja mindenki azt, hogy különleges, tehetséges vagyok? Én miért nem érzem magam annak?

- Jimin? Mit keresel itt?- jött be hatalmas lendülettel JungKook.

- Csak..csak- dadogtam zavartan.

- Zongorázol?- lepődött meg.

- Én..izé..- pirosodott el a pofim.

- Akkor játsz nekem- jött oda és leült YoonGi helyére.

Sokkolva néztem magam elé. Ez..nem fog menni... JungKook mindig jókor jössz...

Oh Boii Halii :)

Tudom rég írtam, de egyszerűen nem jutottam sehova ezzel a résszel. Ezért lett picit rövid meg eseménytelen. De a kövezkezővel igyekszem 😊

Ha tetszett hagyjatok nyomokat❤❤❤

Pussz: VALAKI

Jég Herceg [JIKOOK/ BEFEJEZETT] Where stories live. Discover now