golden rabbit ~ jikook | ✔

16. fejezet

Rendesen meglepődtem, amikor Jimin teljes erejével behúzott nekem egyet. Éreztem, hogy az orromból elered a vér, de nem fájt, sőt már egy ideje ezt szeretném elérni, hogy végre igazából megüssön. Látszólag ő sem hitte el, hogy valóban megtette, de amint tudatosult benne, azonnal sajnálóan pillantott rám.

- Jól vagy? - nyúlt az orromhoz és elhúzta a száját, ahogy realizálta a vérző orromat.

- Nem kapok levegőt - játszottam meg magam, mire Jimin teljesen pánikba esett.

- Én...Úristen, szóljak valakinek?

- Nem tudom, szerintem jót tenne egy gyógy puszi - próbáltam elrejteni az előtörni készülő mosolyomat.

- Puszi? - kérdezte tőlem, de még mindig az orromat nézegette.

- Igen - mutattam a számra, mire a mellkasomba csapott.

- Ez nem vicces Jungkook, vérzik az orrod, te pedig itt játszadozol - esett le neki, hogy eddig csak szívattam.

- Szerinted hányszor történt már ez velem? Na gyere, megtanítalak sebet ellátni. - mondtam neki, majd elindultam a ház felé, hogy az irodámba mehessünk.

[...]

- Tökéletes - pillantottam a velem szemben lévő tükörre.

- Nem fáj? - állt mellém Jimin, mire megráztam a fejem.

Elmosolyodtam, ahogy látszott kettőnk között, hogy ki a magasabb, az idősebb és az erősebb. Mondjuk egyáltalán nem bántam, hogy Jimin nem volt izompacsirta, nem is tudnám őt elképzelni hatalmas kockákkal. Tekintetünk összekapcsolódott a tükörben, a mellettem álló pedig zavarában lesütötte a szemeit.

- Milyen magas vagy? - kérdeztem tőle, mire megvonta a vállait.

- Két éve százhetvenkettő körül lehettem, azóta nem mértem a magasságom. Te mennyi vagy? - kérdezte.

- Százhetvennyolc körül - válaszoltam neki, mire hümmögött egyet.

- Kicsinek érzem most magam.

- Szerintem jó ez, hogy alacsonyabb vagy, mint én - csúsztattam kezemet a derekára, de a tükörben tartottuk a szemkontaktust egymással.

Köröket rajzoltam a pólóján és elmosolyodtam, ahogy átjárta testét a libabőr, a gyengéd érintéseim miatt. Szólásra nyitotta a száját, de meggondolta magát, ezért továbbra is némán álltunk egymás mellett.

- Este veled alszom - szólaltam meg, mire bólintott egyet és egy halvány mosoly jelent meg az arcán.

Adtam egy apró puszit a feje búbjára, majd jeleztem neki, hogy menjünk, mert mára összerendeltem egy gyűlést. Beállt Woojin mellé a szokásos helyére, én pedig nem húztam sokáig az időt, hiszen már nyolc is elmúlt. Senki munkáját nem akartam zavarni, meg már én is éhes voltam, szóval rövid és lényegre törő akartam lenni.

- Jövő héten egy újabb maffiát kell kiirtanunk, de most az eddigieknél is óvatosabbnak kell lennünk. Sokan vannak, képzettek, profik, szóval tényleg fel kell kötnünk a gatyánkat. De hiszek bennetek és tudom, hogy simán lealázzuk őket. A lényeg, hogy összetartsunk és ne hibázzunk. Menni fog? - kérdeztem, mire mindenki heves bólogatásba kezdett. - Nem hallom! - emeltem kezemet a fülemhez.

- Menni fog főnök! - mondta mindenki egyszerre, mire kivillantottam a fogaimat.

- Király. Akkor most mindenki elmehet, este sok szerencsét mindenkinek és okosan! - hajoltam meg, majd Jiminre pillantottam, aki éppen Woojinnel beszélgetett.