golden rabbit ~ jikook | ✔

27. fejezet

- Fegyvered eltetted? - kérdeztem Taehyungtól, amikor már az irodámban voltunk mindketten a megbeszélt időpontban.

- Itt van - húzta el a zakóját, így kivillantva a pisztolyt.

- Király, akkor mehetünk - indultam meg az ajtó felé, majd miután Taehyung kiment, bezártam azt a biztonság kedvéért.

- És vannak szabályok, amiket be kell tartanom? - kérdezte, amikor már az autóban ültünk.

- Igen. Nem beszélsz senkivel feleslegesen, nem mondasz személyes dolgokat, nem beszélhetsz a Golden Rabbitről és igazából a Bong Rabbitről sem. Szóval lényegében ott leszel mellettem és hallgatsz. - zártam le röviden a témát, mire bólintott egyet, hogy megértette.

- Miért engem akartál ma magaddal hozni? - kérdezte Taehyung pár perc csend után.

- Mert bebizonyítottad, hogy bízhatok benned és eddig mindig Woojin kísért el ilyen helyekre, gondoltam nem árt a változatosság - vontam meg vállaimat.

- Ohh, értem. Azért bízol bennem, mert vigyáztam Jiminre?

- Igen - bólintottam egyet, mire vett egy mély levegőt.

- Jimin egy kedves srác, aki rendesen beléd szeretett és nem képes másról sem beszélni, csak rólad, ha kettesben vagyunk, szóval nem is nevezném ezt vigyázásnak, inkább csak meghallgatom őt, ha arra kerül a sor - mosolyodott el.

- Nem gondoltam volna, hogy ilyen sokat beszél rólam - nevettem fel. - És jókat mondd?

- Most arra kérsz, hogy tálaljak ki mindent? - pislogott nagyokat, mire megráztam a fejem.

- Csak arra vagyok kíváncsi, hogy még mindig menni akar?

- Nem. Már egyáltalán nem beszél arról, hogy haza akar menni, helyette inkább, hogy milyen szép szemeid vannak - mondta Taehyung, mire elmosolyodtam.

- Akkor jól van - dűltem hátra az ülésben és az út többi részében a tájat tanulmányoztam.

Miután megérkeztünk, még egyszer nyomatékosítottam Taehyungot, hogy ne beszéljen feleslegesen, majd bevonultunk a hatalmas épületbe, ahol a biztonsági őrt már jól ismertem, ugyan is ma is Minseokhoz voltam meghívva, aki nagyon el szeretné kapni a Golden Rabbitet, megelőzve a rendőröket. Természetesen most sem bírta ki, hogy ne közölje velem a tervét, amit egyébként leszartam, de nem akartam bunkónak tűnni, ezért mosolyogva és bólogatva hallgattam végig.

- Nem szeretnél segíteni? - kérdezte, miután befejezte a monológját.

- Nem - válaszoltam határozottan, mire felhorkantott.

- És te? - mutatott a mellettem állóra, aki azonnal megrázta a fejét.

- Most mennünk kell - ragadtam meg Taehyung csuklóját és magam után húztam.

- Ő ki volt? - kérdezte, miután már kellő távolság volt közöttünk és az idegesítő Minseok között.

- Le akar buktatni, csak túl nyomorék hozzá - vontam meg a vállaimat, mire összeráncolt szemöldökökkel bámult rám.

- Lebuktatni?

- Én vagyok Golden Rabbit, akit már öt éve köröznek, most meg ismét feltűntem a tévében, mert megöltem Jimin apját és.... - itt elhallgattam, hiszen valami olyat mondtam Taehyungnak, amit nem szerettem volna.

- Megölted Jimin apját? - tátotta el a száját, mire vettem egy mély levegőt.

- Ez a munkám Taehyung, ahogy neked is.