golden rabbit ~ jikook | ✔

48. fejezet

- Csak ennyit találtatok? - húztam el a számat, amikor megpillantottam a fegyvereket, amikért elküldtem pár emberem.

- Igen - húzta el a száját Taehyung, mire idegesen a hajamba túrtam.

Ha valóban le szeretnénk győzni apámékat, akkor ahhoz ennél sokkal több fegyver és lőszer kell. Agyam ezerrel kattogott, hogy még is honnan tudnék még fegyvereket szerezni, de egyetlen normális ötlet sem jutott eszembe. Raboljunk ki egy fegyveres boltot? De az nagyon veszélyes, mert ha a zsaruk elkapnak, akkor kétszeresen is bajba leszünk, sőt én háromszorosan is, mert konkrétan elraboltam Jimint.

- Valakitől nem tudnánk segítséget kérni? - kérdezte Jimin, aki a napok során egyre jobban lett.

Nehezen bír még mozogni az őt ért ütések miatt, de segítséggel már lépcsőzni is tud. Tegnap vagy három órán keresztül sétálgattunk az udvarban, közben pedig beszélgettünk. Egyáltalán nem bántam, hogy csiga lassan lépkedtünk, mert legalább volt időnk átbeszélni a dolgokat. Elmondtam neki, hogy miért öltem meg Namunt, mire közölte velem, hogy Woojin egyszer tett neki egy utalást arra, hogy nem él már. Nem vette komolyan, azt hitte, hogy valami rossz viccnek szánta az egészet, de így utólag minden világossá vált számára. Ő volt az egyetlen aki átlátott Woojinen, csak nem mert szólni, mert tudta, hogy mennyire megbízok benne. Bárcsak ne tettem volna. Ha nem bízok meg benne, akkor ki tudja, hogy mi lenne most.

- Kitől kellene segítséget kérni? - kérdeztem Jimintől, mire megvonta a vállait.

- Nem tudom, de biztos van valaki, aki kérdés nélkül segítene neked.

Elgondolkodtam Jimin felvetésén, hogy vajon lenne e olyan, aki szívesen segítene nekem. Először Namjoon ugrott be, de sajnos nem ért a fegyverekhez, plusz nem tartozik egyetlen maffiába sem, így nem sok mindenre mennék vele.

- Én szerintem tudnék valakit - szólalt meg Taehyung, mire kérdőn pillantottam rá.

- Kicsodát?

- Yoongi - mondta, mire szemeim hatalmasra tágultak.

- Yoongi? - ismételtem meg az előbb kimondott nevet, de muszáj volt felhorkantanom.

- Tudom, hogy nem szimpatizálsz vele, de ha beszélnél vele vagy valami.

- Nem hiszem, hogy ez jó ötlet. Amikor utoljára találkoztunk, akkor is majdnem egymásnak ugrottunk. - ráztam meg a fejem és karba tettem a kezeimet.

- Mert hasonló a személyiségetek - tartott ki ötlete mellett még mindig.

- Miért gondolod, hogy segítene? És mi van, ha mondjuk elárul úgy, mint ahogy Woojin tette?

- Tudod jól, hogy ő nem olyan. Több mint öt éve ismered őt főnök. Rajta kívül pedig más nem igazán jut eszembe.

- Más választásunk nem igazán van Jungkook - szólalt meg Jimin is, mire vettem egy mély levegőt.

- Még Daeguban van, igaz?

- Igen, de kocsival két óra alatt simán odaérünk. Nem muszáj mindenkinek mennie, hiszen először beszélni kell vele. - mondta Taehyung teljes beleéléssel.

- Jimin, Taehyung, Yejun és Jaemin ti velem jöttök, a többiek pedig maradnak és vigyáznak a házra. Egy kocsival megyünk, szóval ha bármi gond van, akkor azonnal jöttök értünk egy másikkal. Elviszünk pár fegyvert a biztonság kedvéért, bár nem hiszem, hogy szükségünk lesz rájuk.

- Rendben! - mondták szinte egyszerre, én pedig jeleztem, hogy elmehetnek, kivéve akikkel megyek Yoongihoz.

- Mikor indulunk? - pillantott rám Jimin, mire a falon lévő órára néztem.

- Mindjárt - mondtam neki, mit ő egy bólintással le is tudott.

- Nem lesz baj, ha Jimin is jön velünk? Csak mert még nem teljesen jött rendbe.

- Majd megvédjük, de nem fogom ismét magára hagyni, mert múltkor is mi lett belőle - mondtam Jaeminnek.

- Pakoljátok be a fegyvereket a csomagtartóba, meg tegyetek pár köteg pénzt is, ha esetleg máshogy nem lehetne rábeszélni Yoongit az összefogásról - adtam az utasításokat az előttem állóknak, akik már neki is láttak.

- Miért nem bírod Yoongit? - kérdezte Jimin, akinek segítettem lemászni az asztalról, amiben eddig ült.

- Mert nagyképű és bunkó.

- Ő is maffia vezér? - indult meg a konyha felé, mire én utána mentem.

- Az apjával együtt vezetik a Kwan Bull maffiát, de az öreg már inkább csak papírmunkákat intéz.

- Erőd bika? - nevetett fel Jimin a maffia nevén, mire megvontam a vállaimat.

- Egy fokkal ijesztőbb, mint a Bong Rabbit név, nem? - vettem le a felső polcról neki egy bögrét, mire hálásan pillantott rám.

- Igaz. Ő is annyi idős, mint te? - tette fel a következő kérdést, miközben kakaót csinált magának.

- Pár évvel idősebb, mint én, de a viselkedésén nem látszik. Amúgy egyáltalán nem rossz ember, csak tudod két dudás nem fér meg egy csárdában. Ő is irányítani akar, ahogy én is, ami sokszor vezetett vitákhoz. De, ha bevállalja, hogy segít, akkor muszáj lesz felfognia, hogy az lesz, amit én akarok.

- Értem. Hát, majd kiderül. - mosolyodott el, mire bólintottam egyet.

- Na de idd azt a kakaót, mert minél hamarabb oda szeretnék érni Daeguba.

- Mindig is el szerettem volna menni oda, de sosem volt rá alkalmam - kortyolt egy nagyot az italából.

- Ha végeztünk Yoonginál, akkor kicsit körülnézhetünk, ha gondolod - vettem fel ötletem, mire rám pillantott csillogó szemeivel.

- Az nagyon jó lenne Úristen - vigyorodott el és egy apróbb sikkantás is elhagyta a száját.

Elmosolyodtam édes reakcióján és már el is terveztem, hogy mit fogunk csinálni a városban, ha már ott leszünk. Szólnom kell Taehyungnak, hogy foglaljon le egy szállodában szobákat, mert valahol aludnunk is kellene, a kocsit pedig nem tartom a legkényelmesebb ágynak.

- Na gyere - nyúltam a kezéért és kikísértem a kocsiig, majd beültettem az anyós ülésbe, én pedig visszasiettem a házba, hogy még egyszer átbeszéljem a dolgokat a házra őrködő embereimmel.

Az út szerencsére eseménytelenül telt, a hátsó ülésen aludtak, Jimin, hol az utat bámulta, hol pedig engem. Rásimítottam a combjára, mire rám emelte a tekintetét és elmosolyodott.

- Min agyalsz? - kérdeztem tőle.

- Mi lesz, ha nem tudunk győzni apudék ellen?

- Győzni fogunk ellenük. Yoongi segít és minden rendben lesz. - szorítottam meg egy kicsit a combját, mire vett egy mély levegőt.

- Tudod... - sóhajtott fel ismét. - Szóval van valami, amit eddig nem mondtam el neked.

- Micsoda? - ráncoltam össze a homlokomat.

- Megígéred, hogy nem akadsz ki? Vagyis tudom, hogy ki fogsz, csak kérlek ne most. Szeretném, ha legalább most minden nyugodt lenne.

- Mondd Jimin! - nyaltam meg az alsó ajkam és kezemet elvettem tőle.

- Szóval egyszer, amikor hamarabb felkeltem, mint te és csak reggelit akartam csinálni, amikor meghallottam, hogy Woojin valakivel telefonál - kezdte el, mire már az említett neve hallatán is az egekbe szökött a vérnyomásom.

- Igen - bólintottam egyet és idegesen kezdtem ütögetni az ujjaimmal a kormányon.

- Nem tudom, hogy kivel beszélt, de arról volt szó, hogy Woojin elcsal téged valahova, az idő alatt pedig valaki elmegy a házadhoz. Közelebb hajoltam az ajtóhoz, hogy jobban halljam, miről is van szó. De kinyílt az ajtó és észrevett. Én komolyan akartam szólni neked Jungkook, de megfenyegetett. Azt mondta, hogy megöli apát, ha egy szót is merek neked mondani. Ekkor még úgy tudtam, hogy él, szóval bepánikoltam és hallgattam. De, ha elmondom neked, akkor ez az egész nem történik meg, igaz? - rágcsálta az alsó ajkát.