golden rabbit ~ jikook | ✔

58. fejezet

- Jön egy új ember? - ráncolta össze szemeit Jimin másnap reggel.

- Igen - bólintottam. - Szeretném, ha felmérnéd, hogy miben kellene még fejlődnie. Nagyon jól lősz, szóval esetleg, ha ő nem olyan profi benne, akkor segíthetnél neki.

- Biztos vagy benne? - kezdte alsó ajkát harapdálni, mire magabiztosan bólintottam egyet.

- Ez volt a meglepetés, amit tegnap említettél?

- Igen - vettem kezembe a telefonomat, hogy megkeressem Namjoon számát.

- Nem ilyesmire gondoltam, amikor mondtad, hogy meglepetésed van számomra.

- Most lesz lehetőséged bizonyítani, hogy képes vagy betanítani egy újoncot. Szolnál a többieknek, hogy fél óra múlva mindenki legyen a tárgyalóban? - kérdeztem tőle, mire bólintott egyet és már el is hagyta az irodámat.

- Szia Jungkook - szólt bele a telefonba Namjoon.

- Szia Namjoon. Te is jössz?

- Szerintem igen. Jin eléggé parázik, szóval szerintem jobb lesz, ha nem hagyom egyedül. - nevetett fel mondandója végére.

- Rendben. Mikorra tudtok jönni?

- Ha most indulunk az megfelelő? - kérdezte.

- Tökéletes. Hívj fel, ha a közelben vagytok. Addig felvázolom az embereimnek a helyzetet.

- Rendben van, akkor majd hívlak - mondta és már bontotta is a vonalat, én pedig megkerestem apám számát a telefonomban és felhívtam őt is.

- Át tudnál jönni? Hamarosan itt lesznek Namjoonék. - szólaltam meg, miután felvette a telefont.

- Namjoon is jön? - kérdezte.

- Igen, miért?

- Mert ő nem a Bong Rabbit tagja. Tudod, hogy mi a szabály. - sóhajtott fel és szinte biztos voltam abban, hogy karba tette kezeit.

- Én vagyok a főnök és Namjoonra nem tartozik a szabály, ahogy Yoongira sem tartozott, pedig ő sem Bong Rabbit tag.

- Rendben van fiam. Mindjárt ott vagyunk akkor. - használt többes számot, szóval Woojin is jön majd vele, amit igazából nem akartam, de teljesen mindegy.

Letettem a telefont és elindultam a tárgyaló felé, hogy egy gyors informálást tartsak az embereimnek.

Igazából Namjoon keresett meg még aznap, amikor visszaköltöztünk a házba és rákérdezett, hogy még is hogyan működik ez az egész maffiás dolog. Először nem is értettem, hogy mire gondol, viszont hamar szóba került Jin, az egyik régi jó haverja. Egyszer találkoztam már vele, amikor Namjoonhoz mentem a megrajzolt maszkjaimmal és pont ott volt ő is. Bár nem beszéltem vele sokat, rendes gyereknek tűnt. Viszont az még mindig egy nagy homály számomra, hogy miért akar belépni a maffiába, de most majd itt lesz a lehetőség, hogy alaposan kifaggassam őt.

- Elnézést kérek, hogy ilyen hirtelen hívtalak össze titeket, csak gondoltam értesítelek titeket arról, hogy jön egy új ember a Bong Rabbitbe. Nyugi, én sem tudok még róla sok mindent, csak annyit, hogy Jin a neve. Remélem jól ki fogtok majd jönni vele és nem fog semmi gond adódni közöttetek. Legyetek olyanok, mint amilyenek Jiminnel voltatok, amikor idekerült és nem lesz semmi probléma. Világos? - pillantottam körbe az embereimen, mire mindenki heves bólogatásba kezdett.

[...]

- Sziasztok. Kim Seok Jin vagyok és nagyon örülök, hogy itt lehetek. - hajolt meg az újonc mindenki előtt és zavartan körbe pillantott a teremben.

- Jeon Jeong - Guk - mutatkoztam be én is, majd felé nyújtottam a kezem, hogy kezet foghassunk. - Én vagyok a Bong Rabbit vezetője.

- Igen tudom, Namjoon említette már.

- Elárulod, hogy miért szeretnél csatlakozni a maffiámhoz? - tettem karba kezeimet, miután feltettem a kérdést, amire olyan rég óta szeretném már tudni a választ.

- Igazából nincsen konkrét oka - mondta, mire összeráncoltam a szemöldökeimet.

- Tessék? - szólalt meg apám, aki csoda, hogy eddig kibírta csendben.

- Szeretnék egy összetartó csapat része lenni - mondta végül Jin. - Öt éve járok bokszolni, szóval verekedni tudok és egy ideje lőni is járok, bár abban még van mit fejlődjek.

- Abban Jimin tud neked segíteni - biccentettem a mellettem állóra, aki magabiztosan kihúzta magát.

- Ugye tudod, hogy ha egyszer belépsz ide, akkor már nem léphetsz ki? - kérdezte apám, mire Jin bólintott egyet.

- Engem meggyőzött - fordultam hátra Woojinék felé.

- Valóban? - kérdezte apám.

- Igen. Mindenki így kezdte, sőt volt, aki még életében nem fogott fegyvert a kezébe, még is itt kötött ki. Ha betartja az előírásokat és nem szeg szabályt, akkor szerintem jól ki fogunk jönni egymással.

- Rendben, ahogy gondolod - bólintott apa, majd feltűnően méregetni kezdte szerencsétlen, megzavarodott gyereket.

- Alá kell írnod egy titoktartási szerződést, miszerint senkinek sem beszélhetsz a maffiáról - fordultam vissza Jin felé, aki figyelmesen hallgatta, amit neki mondtam. - Nem hagyhatod el ezt a házat, csak akkor, amikor engedélyt adok rá és nincs telefon. Egyedül nekem van a házban, szóval vagy odaadod Namjoonnak és elviszi magával vagy hozzám kerül és ki tudja, hogy mi lesz vele.

- Akkor odaadom Namjoonnak - vette kezébe a mobilját és átadta az említettnek. - És a ruháim?

- Majd veszünk neked mindent. Ha már terepre fogsz járni, akkor kapsz te is maszkot, de gondolom ezt tudod, mert Namjoon szokta csinálni nekem. - mondtam neki, mire bólintott egyet, hogy tudja miről beszélek. - Hirtelen ennyi jut eszembe, de mindent meg fogsz tapasztalni egy idő után. Valami kérdés?

- Azt hiszem, hogy minden világos - mondta bátortalanul, mire zsebre vágtam kezeimet.

- Ha bármi kérdésed van, akkor megtalálsz az irodámban vagy, ha nem érek rá, akkor Jimint keresd fel.

- Rendben. Köszönöm szépen. - hajolt meg, hogy tiszteletét fejezze ki.

- Jimin, akkor rád bízhatom? - pillantottam a mellettem állóra, aki félve, de bólintott egyet. - Tudod, emlékezz vissza arra, hogy én miket mondtam el neked, amikor körbe vezettelek.

- Az lassan egy éve volt - húzta el a száját, mire felnevettem.

- Akkor improvizálj - kacsintottam egy aprót, hogy rajtunk kívül senki se lássa.

- Improvizálok - motyogta, majd jelezte Jinnek, hogy kövesse.

- Na király, mindenki mehet a dolgára - mondtam az embereimnek és Namjoonhoz sétáltam.

- Nem gondoltam volna, hogy ilyen menő dolog a maffia - szólalt meg.

- Ha szeretnéd, csatlakozz te is - ajánlottam fel neki, mire megrázta a fejét.

- Elvagyok én - mosolyodott el. - De a továbbiakban is számíthatsz rám.

- Persze, hogy számíthatok - indultam meg a garázs felé, ahol hagyta a kocsiját.

- Kérlek vigyázz rá Jungkook - sóhajtott fel, szemeiben pedig látszott, hogy komolyan aggódik Jinért.

- A lehető legjobb emberekre bíztad, szóval ne aggódj. Viszont nem hiszem, hogy mostanában találkozni fogtok.

- Igen, ezt gondoltam. De azért remélem, hogy ha jössz hozzám maszkot csináltatni, akkor hozod magaddal. - nézett rám, mire bólintottam egyet.

- Azt hiszem abba még bele mehetek - nyomtam meg a kapcsolót, amitől kinyílt a garázs ajtaja.

- Lekötelezel - indította be az autóját.

- Minden jót Namjoon.

- Neked is Jungkook - mosolyodott el, majd kihajtott a garázsból és már el is tűnt a látókörömből.