- Nem érdemlem meg, hogy ennyi áldozatot hozz értem - nyögte ki végül, ami egészen idáig nyomasztotta.
- Tessék? - ráncoltam össze a szemöldökeimet. - Miféle áldozatról beszélsz?
- Éppen a maffia szabályait készülsz miattam megszegni - sóhajtott fel. - Megér ez neked ennyit?
- Jimin - nyúltam a kezeiért és összekulcsoltam az ujjainkat. - Már annyiszor mondtam, hogy szeretlek és, hogy bármit képes lennék érted megtenni. Szóval vállalom az esetleges rosszalló pillantásokat vagy éppen a beszólogatásokat. - mosolyodtam el, hiszen szerettem volna, ha végre ő is felfogja, hogy mennyire is sokat jelent nekem.
- Jó, csak látom, hogy apud még mindig nem ment ebbe bele teljesen.
- És valószínűleg nem is fog, de vele ne törődj, oké? - hajoltam közelebb hozzá és egy puszit nyomtam a szájára.
- Oké, nem törődök - nyelt egy aprót és végre eleresztett egy apró mosolyt.
- A kialakult helyzet még mindig jobb, mint amit gondoltam. Azt hittem, hogy apám nőt fog mellém keresni és erőszakkal fogja elérni, hogy ne lehessünk együtt. Egyébként szerintem Woojin beszélt vele és vette rá erre, szóval mindenképp meg kell majd neki köszönni.
- Nem gondoltam volna, hogy Woojin melléd fog állni és nem apud mellé.
- Igen, én is arra számítottam, de nem bánom, hogy így alakult, mert legalább nem kell erőszakhoz folyamodni - adtam neki még egy apró puszit, majd visszahajoltam a kormány mögé, hogy elinduljunk.
Igazából csak ezt szerettem volna vele tisztázni és még egyszer elmondani neki, hogy ne aggódjon, mert nincsen miért. Kézben tartom a dolgaimat, apáéknak meg nem áll mindenáron szándékukban, hogy kitúrjanak a vezetői szerep alól, szóval minden rendben van.
[...]
- Szerinted elég jó már ahhoz, hogy kimenjen terepre? - kérdeztem Jimintől, miközben Jin és Taehyung verekedtek.- Szerintem igen, mármint segítőnek biztosan. Nem tudom, hogy képes lenne-e bárkit is lelőni.
- Hát, két hónapja itt van már és még egyszer sem járt sehol, szóval szerintem itt az ideje.
- Elmehetek vele? - pillantott rám, mire megnyaltam ajkaimat.
Eljátszottam a gondolattal, hogy merjem-e elengedni Jinnel és tegyük fel Taehyunggal. Jimin bizonyított már, szóval szerintem nem lenne semmi gáz, ha pedig valami történne, akkor simán megvédené magát. Mióta apa elrabolta, azóta szinte sehova sem engedtem egyedül, pedig bízok benne. Most már nem szökne el tőlem, nem szegne szabályokat és, mivel a Bong Rabbit tagja, így nincs kétségem afelől, hogy tökéletes munkát végezne.
- Igen - biccentettem végül és jeleztem a többieknek, hogy elég a gyakorlásból.
Odajöttek hozzánk, Jin ivott pár korty vizet és a megtörölte az izzadt arcát. Taehyung is kifáradt, de azért kettejük között látszott, hogy melyikük verekedik öt éve és melyikük csak másfél hónapja.
- Este hárman mentek terepre - mondtam. - Jimin lesz a főnök, ti ketten pedig a segédei. Taehyung majd elmondd neked mindent Jin, hogy ha legközelebb te leszel a vezető, akkor már minden rendben menjen, oké?
- Oké - bólintottak mindhárman egyet, én pedig a telefonomért nyúltam, hogy Namjoonnak telfonálhassak.
Egy hete jártam nála és megkértem, hogy alkosson egy maszkot Jinnek, hiszen már rég óta tervezem, hogy elküldöm egy küldetésre. Mivel tisztában vagyok azzal, hogy mennyire szoros kapcsolatot ápolnak, így elhívtam Namjoont, hogy tudjanak beszélni egyet. Plusz legalább nem nekem kell mennem a maszkért, hanem majd ő elhozza magával.
YOU ARE READING
golden rabbit ~ jikook | ✔
FanfictionSokan nem tudnak a maffiákról egészen addig, amíg bele nem csöppenek. Én ebbe nőttem bele, apám halála után tőle örököltem a Bong Rabbitet. Mondhatni könnyű dolgom volt. Sorozatra ölettem és öltem meg az embereket egészen addig, amíg meg nem láttam...