Testvériség? Szövetséges? Ellenség?-Teen Wolf 2.-3.-4. Rész (✔️)

2./ 26.

Angela:
Argent mint mindig, akkor is pontos volt. A megbeszélt kilenc órát pontosan betartotta. Az autója zaja szinte belehasított a reggel csendjébe. Egyszerre nyugodtam meg és lettem ideges, főleg az este után.
Chris lépései szinte víszhangoztak a fejemben, ahogy jött felfelé a lépcsőn.
Miután felvilágosítottuk arról, hogy mi történt, magától jelentkezett, hogy bejön velem Arayahoz, de ez nem volt ilyen egyszerű. A többieknek nem volt elég biztosíték Argent.
-Tisztázzuk.-Szólaltam meg, végignézve rajtuk.-Be akartok jönni velem a helyre, ami vadászoktól hemzseg, csakhogy megvédjetek engem?
-Ja, valahogy így.-Mutatott rám Stiles.
-Ez őrültség, nem jöttök!-Vágtam rá rögtön.
-De igen!-Vitatkozott velem Stiles.
-Felesleges, Argent bent lesz velem, s míg Araya ott van, nem eshet bajom! Titeket legutóbb majdnem megöltek ott.
-De csak majdnem.-Nézett rám Malia.-Nem engedünk be oda egyedül.
-Nem lennék egyedül!-Mutattam Argentre.
-Igazuk van!-Hallottam meg egy hangot.
Pontosabban azt a hangot.
-Nem mehetsz egyedül.-Lépett mögém az illető, mire felállt a hátamon a szőr.
-Ügye ti is halljatok?-Néztem Lydiara és Allisonra.
Mindketten lefagyva álltak előttem, s bizonytalanul bólogattak.
-Kit kell hallani?-Nézett értetlenül Derek.
-Angi, ne menj egyedül oda.-Tette kezét a vállamra.
-Ne merj hozzám érni!-Próbáltam ellökni, dehát már nem élt, nem voltam képes hozzáérni.
-Téged akarlak megvédeni!
-Ja, mint mikor megöltél?-Lettem egyre idegesebb és a szívverésem egyre gyorsult.
-Nem téged akar....
-Ja, nem, hanem a testvérem!-Villantak fel szemeim.
-Angi!-Húztak alrébb Lydiaék.-Ha itt van, akkor annak valami oka van, legalább hallgassuk meg.-Nézett a szemembe Lydia.
-Lehet, hogy tőle megkaphatjuk a kellő információt és nem kell elmennünk Arayahoz.-Helyeselt Allison.
-Vagy csak azért jött, mert nem tud eltávozni. Nyomja valami a lelkét. Talán, hogy meg akarta ölni Maliat.-Szűrtem fogaim közt, s morogtam egyet.
-Legalább hallgassuk meg.-Mondta határozottan Lydia, de mire visszamentünk, Jack eltűnt.
-Na ennyit erről.-Mormogtam az orrom alatt.
-Elmondanátok végre, hogy mi volt ez az egész?-Nézett végig rajtunk Malia.
-Itt volt Jack.-Néztem rá idegesen.-Nem akarta, hogy egyedül menjek.
-Nem is fogsz. Megvan a terv.-Lépett középre Stiles.-Egyszer már bejutottunk, nem?
-Pont ezért lehetetlen mégegyszer. Mind ismerik a McCall falka tagjainak nagy részét.-Nézett végig mindenkin Chris.
-Hányadika van?-Kérdeztem.
-Október tizenkettő. Miért?-kapta rám tekintetét Stiles.
-Az az új világ felfedezésének napja. Ilyenkor Arayaéknál mindig álarcos buli van, így bejuthatunk.
-Nagyszerű, szóval, míg te Arayaval vagy, addig Scott, Malia, Theo és én bent figyelünk és....
-Állj! Mi sem maradunk kint.-Szólalt meg Lydia.
-De valaki kintre is kell.
-Asszem vagyunk elegen.-Mutatott körbe Allison.-Apa bemegy Angivel, Peter és Derek kintről figyelnek, mi meg elvegyülünk bent.-Mondta határozottan.
-Dehát...
-Nincs dehát!-Szakította ismét félbe Lydia Stilest.-Allison terve jó! Nem zárhatsz ki minket, hogy megvédj.-Nézett a szemébe, majd rám.-Elegánsba kell öltözni?
-Hát nem árthat.
-Remek!-Ütötte össze kezeit.-Akkor szépen elmegyünk venni valami ruhát!

***

Bár az idő relatív, most mégis ami nekünk volt kevésnek tűnt, mégis éveknek. Kábé három órát tölthettünk a megfelelő ruhák kiválasztásával. Lydia mindent alaposan megtervezett, hogy tökéletesen beilleszkedjünk majd a tömegbe. Bár Araya a helyet általában buliknak szánta, a nemzeti ünnepekkor mindig bál szerűre tervezte be a helyszínt.
-Gyönyörű vagy.-Lépett mögém Theo, s egy puszit lehelt a nyakamra.
Elmosolyodtam, majd a tükörben a szemedbe néztem.
-Te is nagyon jól nézel ki.-Villantottam meg fogaimat a mosolytól.
-Imádom a mosolyod.-Fordított magával szembe.-A külsőd.-Csókolta meg újra a nyakam, mire elhagyta egy sóhaj a számat.-A belsőd.
-Szeretlek!-Sóhajtottam.
-Szeretlek!-Suttogta, majd megcsókolt.
Lágy volt, mégis heves. Finom, mégis követelőző. Az ajkainak mentolos íze volt, s a keze a csipke anyagon át égette a bőröm, majd lejjebb vezette kezeit, miközben csókunk hevesebb lett.
-Mennünk kell!-Kiabált be Daniel.
-Folytatjuk, ha otthon leszünk.-Suttogtam a szemébe nézve.
-Az biztos.-Mosolyodott el, s kisimított egy tincset a hajamból.
Alsó ajkamba harapva újra elmosolyodtam, majd elhagytuk a szobát.

-Meglepő, hogy ez a hely így is ki tud nézni.-Jegyezte meg Stiles, mikor beléptünk.
-Ebből látszik mennyi mindent nem tudtok.-Igazítottam meg az álarcom.
Argent már az eldugott folyosón várt engem, így miután ittam egy rövid italt, feltűnésmentesen indultam a titkos ajtó felé.
-Vigyázz magadra.-Jelent meg megint mellettem Jack.
-Szállj le rólam.-Szűrtem fogaim közt.
Ránéztem, s mivel nem figyeltem egy mellkasnak ütköztem.
-Bocsánat! Nem figyeltem!
-Nem, én voltam figyelmetlen.-Mondta, s megállt bennem az ütő, mikor belenéztem azokba a szemekbe.
Troy az álarc és a smink hatására nem ismert fel, így mikor egy mosoly kíséretével biccentett, majd elsétált, akkora kő esett le a szívemről, hogy szerintem még Beacon Hillsben a nem természetfeletti lakosok is hallották.
-Megvagy?-Kérdezte Argent, mikor beértem.
-Persze, miért?
-Csak láttam azt a fiút.
-Minden rendben.-Bólogattam hevesen, miközben levettem a maszkot.
Nem vártuk meg, míg kiszólnak, hogy bemehetünk, Chris csakúgy benyitott.
-Christopher.-Mosolyodott el Araya, majd rám nézett.-Angela. Minek köszönhetem ezt a meglepetést?
-Tudnom kell Troy és Jack kapcsolatáról. Mi közük van egymáshoz?-Vágtam bele rögtön.
-Angela, ezt nem kell tudnod.-Állt fel.-Miért érdekel?
-Mert Troy megfenyegetett.-Hazudtam.
Araya szemében düh és mintha félelem csillant volna meg, majd egy sóhaj után válaszra nyitotta a száját. Amit ott elmondott, nem tudtam elhinni és a lábaim alig bírtak el...