Hope:
-Murph, mi a baj?-Fogom meg a kezét.
-Sharmila és Craig.-Szűri fogai közt.
Követem pillantását az ebédlő ajtaja felé, s megpillantok két új tagot. A lány éjfekete haja és szinte virító kék szemei olyan hatást keltenek a sápadt bőrével, mintha maga a halál lépett volna be az ebédlőbe, mégis arcában van valami kedvesen bájos, ahogy körbepillant a helyiségen. Szorosan mellette a fiú teljes ellentettje Sharmilanak. Bronzos bőre, szőkés-barna haja és smaragdzöld szemei inkább angyalnak mutatják, mintsem a halálnak. A teste izmos és erős, pillantása folyamatosan futkorászik a termen, mintha attól félne, hogy valami mindjárt ráveti magát Sharmilara.
-Ki...kik ezek? Mi a baj velük?-Nézek vissza Murphy-re értetlenül.
-Mégis mi a fenét keresnek itt? Ha ők idejutottak, akkor bárki idekerülhet az előző iskolámból. Ráadásul nekik ez veszélyes. Nem lett volna szabad ide...-Harapja félbe a mondatot.-A testőröknek meg kellett volna állítani őket.-Gyorsul a szívverése és izmai egyre jobban feszülnek.
A szavai ellenére valami azt súgja, hogy nem csak ennyi a problémája és más is aggasztja a két régi ismerős feltűnése mellett.
-Menjünk ki innen és elmondod akkor, hogy kik ezek.-Mondom határozottan, majd felállok.
-Na nem hagytok ki minket sem.-Néz rám Paul.-Csak úgy tudunk falkaként működni, ha minket is beavattok a dolgokba.
Mélyen a szemébe nézek, aztán végig a falkán. Végül bólintok.
-De...-Kezdi Grace egy jelentőségteljes pillantást vetve Justinra.
-Menjetek csak. Megleszek. Majd találkozunk.-Mondja kedves mosollyal, végig a szemembe nézve, de mégis Grace reagál egy hálás biccentéssel és mosollyal.
Nem habozhatok. Murphy mellettem egy időzített bomba. A szívverése minden másodpercben gyorsul, amikor egy helyen kell lennie ezzel a két fiatallal. Felkapom a tálcákat, a helyükre viszem, majd Murphy-t a karjánál fogva elkezdem kihúzni a másik kijáraton egészen a könyvtárig a többiekkel a nyomunkban.
Amint leülünk az egyik asztalhoz, a többiek ránk néznek. Ben pillantása szinte perzsel, miközben hallom egyre gyorsuló szívverését. Teljesen ellentétesen működik Murphy-vel, aki már kezd megnyugodni, de még mindig ideges attól, ami nyomasztja.
-Szóval?-Töri meg a csendet Logan.
Összenézünk Murphy-vel, aztán biztatólag biccentek neki. Ő vesz egy nagy levegőt, aztán elkezdi mesélni a többieknek azt, amit nekem már elmondott. A hibrid dologtól kezdve, a vámpírosdin át, a pletykákig mindent. Aztán rám emeli tekintetét ahogy az új részhez ér a történet.
-Sharmila és Craig oda jártak suliba, ahova én. Nem tudok róluk sok mindent igazából, de nem is az a lényeg. Sharmila mora és Craig dampyr. Jó esélye volt, hogy Sharmila testőre lesz majd. Viszont ez nekem szökésnek tűnik, ami kockáztatja az életüket és a jövőjüket. Ráadásul sok embert idevonz, ha ők is eltaláltak ide.
-Ők is nemesek?-Fürkészem arcát.
-Dampyr nem lehet nemes Kicsi Hibridem.-Mosolyodik el édesen, ám ettől Ben szívverése még gyorsabb lesz, miközben én zavarba jövök.
-Jó, még szoknom kell ezeket.-Rázom meg a fejem zavaromban.-Akkor Sharmila nemes?
-Igen, de nem csak arról van szó, hogy ott van a trón várományosai közt. Ha ők eljutottak ide, akkor bármelyik vámpír eljuthat. Magukat is, a várost is, az iskolát is és ezzel a fajunkat is veszélyeztetik. Így is rengeteg dampyr vész oda a strigák elleni harcokban és őket nem lehet csakúgy csinálni.
Ismét ott bújkál valami a szavak mögött, amire nem tudok rájönni, hogy mi. De nem erőltetem. Nem rég találkoztunk, még alig ismerjük egymást, de a bizalmunk már így is az egekbe szökött egymással kapcsolatban. Ami akár veszélyes is lehet. Hagyok időt neki is és magamnak is. Na meg a falkának.
-Várjatok, adjatok egy percet.-Dörzsöli meg az arcát Paul.-Szóval azt mondjátok, hogy vannak a hibridek, akik több fajba is beillenek, de nem kimérák. Mint te és Hope.-Mutat Murphy-re.
-Igen.-Bólint Murph.
-Te pedig félig vérpréri és félig vámpír vagy. A hibrideknek vannak sajátos képességeik és a vámpírok sem olyan szimplák.-Próbálja összerakni a dolgokat fejben.-A vámpíroknál vannak nemesek és nem nemesek és még a királyi rendszer él. Te nemes vagy és ezért csillogsz a túlzott napfényben.
-Ne felejtsd ki, hogy tudnak varázsolni.-Veszi át a szót Rose.
-Igen, van a négy elem, plusz a lélek, de nem varázsolunk, hanem mágiát használunk és tárgyakat bűvölünk. Meg néha embereket.-Néz rá Murphy.-Varázsolni a boszik tudnak.-Vált át pillantásával Sky-ra egy halvány mosollyal az arcán.
-Hogy lehet megölni egy strigát?-Kérdezi Evie.
-A morák már nem harcolnak, így a dampyroknak kell. Van megbűvölt ezüst karójuk. Ezt kell a strigák szívébe döfni, vagy a napra kell csalni őket. Egyes pletykák szerint a lélekhasználók meg tudják gyógyítani a strigákat, de erre a történelemben két példa volt összesen.
-Jó és a strigákat gyártják.-Ízleli a dolgokat Adam.-A morák születnek, de gyárthatják is őket, a dampyrok viszont csak születni tudnak.
-Pontosan.-Bólint Murphy.-De valamit még el kell mondanom.-Szólal meg a fejemben telepatikusan.-Azért csak neked, mert rengeteg információt kaptak a többiek így is.
-Ki vele.-Nyögöm ki fejben a fejfájással küzködve.
-Ha egy lélekhasználó visszahoz egy embert a halálból, kötelék alakul ki köztük. A visszahozott érzi a visszahozója érzéseit, bele tud menni a fejébe és érzi a fájdalmát olyankor, valamint elveszi a sötétséget a visszahozótól. Árnyékcsókolta. Ez a kifejezés rájuk. Látják és érzik a holtakat, valamint beszélni tudnak velük.
-Nálunk ezt csak banshee-ségnek nevezik.
-De a vámpírok nem banshee-k.-Vág vissza.
-Jó, igaz. Egyéb?
-A lélekhasználók értenek mind a négy elemhez egy kicsit.
-Remek.
-Hope.-Legyez az arcom előtt Evan.
-Hm?-Kapom rá tekintetem.
-Azt kértük, hogy mondd el mi volt ez a pincés eset.-Néz rám Kirk.
-Nem mondtad el?-Kapom tekintetem Sky-ra.
-Úgy gondoltam, hogy együtt kéne.-Rázza a fejét, majd a táskájában kezd matatni.-Hope ezt hozta ki.-Rakja az asztalra az árnyak könyvét.
-Annyi a sztori lényege, hogy bementem a pincéjükbe, ahol szerintem embereket öltek. Mikor ki akartam hozni a könyvet, a sisakvirág rám csavarodott. Connort nem bántotta, Sky elől pedig rendesen elhúzódott.-Vonom meg a vállam.-Belenéztél már?-Nézek ismét Sky-ra, miután végigfuttattam mindenkin a pillantásom.
-Nem igazán.-Néz bizonytalanul.
-Akkor most együtt a csapat. Lessük meg.-Kezdek érte nyúlni.
-Álljunk csak meg.-Szól közbe Paul.-Már ő is a csapat tagja?-Mutat Murphy-re felvont szemöldökkel.
-Én bízom benne.-Már amennyire.-Teszem hozzá fejben.
-Pár napja még utáltad.
-Paul, ha nem bízol benne, akkor bízz bennem.-Nézek mélyen a szemébe.
Egy pár pillanatig állja, ahogy az íriszeink csatát vívnak helyettünk szavak nélkül, aztán sóhajt:
-Ha bánt minket, vagy téged, kinyírom.
-Bírom a srácot.-Szólal meg újra a fejemben Murphy, mire elmosolyodom, de a fájdalom miatt aprót szisszenek.-Bocsi.-Mondja már hangosan, de suttogva, hogy csak én halljam.
-Nem gáz. Muszáj megszoknom, csak még fáj.-Felelem telepátián.-Nézhetjük a könyvet, vagy valakinek még van valami problémája?-Nézek körbe.
-Nem bízom benne.-Morogja Ben az orra alatt, de nem reagálok rá.
-Szuper, akkor nézzük.-Fogom meg a könyv borítóját, s rögtön visítást hallok és beugrik pár kép, ahogy elrejtenek egy kisbabát valaki, vagy valami elől.
Zihálva visszarántom a kezem, mire kérdő pillantásokat kapok.
-Te is láttad, igaz?-Néz a szemembe Sky.-A kisbabát. Hallottad a visításokat?
-Te is?
-Szerintem a kapocs miatt, ami a boszorkány őseimmel köt össze.-Válaszol egy bólintás közben.
-Biztos, hogy ott haltak meg emberek.-Nézek a többiekre.-Muszáj lemennünk oda valahogy ma.
-De ott sisakvirág van.-Feleli aggódva Grace.-Ha rám nem is hat, titeket meg...
Mutatóujjam a számhoz teszem, hogy jelezzem neki, hogy halkabban beszéljen, mert valaki hallgatózik.
-Szóval jól láttunk téged Murphy.-Lép az asztalunkhoz Sharmila Craiggel az oldalán és Murphy szívverése azonnal gyorsulni kezd.-Sziasztok, Sharmila vagyok, ő pedig a barátom, Craig.-Mosolyodik el kedvesen.
-Maradj veszteg.-Suttogom Murphy-nek, miközben felállok, s Sky pedig elrakja a könyvet.-Nagyon örülök, Hope vagyok. Isten hozott a gimiben.-Rázok vele kezet.-Hallottam, hogy te is...
-Vámpír vagyok?-Szakít félbe, de a hangjában semmi rossz indulat nincs.-Mora.-Villantja meg agyarait egy mosollyal.
-Ah. Remek. Ne haragudjatok, mindjárt jövök, csak meg kell keresnem egy könyvet irodalomra.-Mondom, majd elindulok a hallgatózónk irányába.
Belépek a szekrények közé, majd elkapom és felnyomom a falra.
-Mit keresel itt?-Nézek a szemébe.
ESTÁS LEYENDO
Testvériség? Szövetséges? Ellenség?-Teen Wolf 2.-3.-4. Rész (✔️)
Hombres Lobo2. Évad Miért vagy ilyen komoly? Vihogásától kiráz a hideg, hisz a tragédiát ezzel jelzi. Falkában járnak, mégsem farkas. Harapással terjeszkedik, mégsem farkas. A telihold nagyban befolyásolja, mégsem farkas. Akkor mégis mi az? 3. Évad Mi van, ha e...