Testvériség? Szövetséges? Ellenség?-Teen Wolf 2.-3.-4. Rész (✔️)

4./ 1.

Hope:
Rohanok, hogy elérjek valamit, ami nem tudom mi. Lábak dobognak mögöttem, akik engem kergetnek, s már abban sem vagyok biztos, hogy üldöző vagyok, vagy üldözött. Egy alak suhan el a sötétben előttem, mire irányt váltok és már őt követem. A sötétben felvillan egy vörös szempár, amitől csak még erősebbnek érzem magam, s gyorsabban futok. A földből kezek nyúlnak ki, amik értem nyúlnak, s már majdnem elkapom, aki előttem fut, de ekkor felriadok és levegőért kapkodom. Ez megy minden éjjel hónapok óta, mióta anyáék elmesélték a történeteiket. A testem ilyenkor mindig fáj, ahol a kezek hozzám  értek, remegek és a tüdőmbe jutó oxigén éget. Lydia néni, Allison néni és anya próbálják megfejteni mi ez az egész és mért csak engem gyötör a dolog, Lydia néni lányát, Allisont és Allison néni lányát, Rose-t mért nem, de semmire nem jutnak.
A következő pillanatban már kopognak az ajtón.
-Jól vagyok.-Szólok ki, de az ajtó így is kinyílik.
-Kár, hogy érezlek és tudom, hogy nincs így.-Lépdel hozzám Adam.
-Csak egy újabb rémálom. Vagyis asszem álom.-Túrok a hajamba sóhajtva.
-Hogy érted, hogy "asszem"?-Ölel magához.
-Megfordult a fejemben, hogy mi van, ha ez egy látomás.
-Bármi is az, én itt vagyok és megvédelek.-Ölel szorosabban, mire elmosolyodok.
-Szeretlek Bátyó.-Bújok hozzá.
-Én is téged Hugi.-Simogatja a hátam.-Anyáék már elmentek, de csináltak reggelit.
-Akkor kezdjünk készülni... Ben úgyis nem sokára itt lesz.-Veszek mély levegőt.
-Készen állsz?
-Az iskola újra kezdéséhez? Nem.
-Jó lesz az.-Bök meg mosolyogva.
-Legyen igazad.-Sóhajtok.
-Mint mindig.-Vigyorog, miközben kisétál.
-Hát persze.-Forgatom meg szemem mosolyogva.

Nem sokkal később már a reggelimet helyezem táskámba, amikor kopognak. Az ajtóhoz megyek, s a szívverést hallva rögtön elmosolyodok.
-Szia Ben.-Nyitom ki az ajtót.
-Szia Pöttöm.-Ölel magához rögtön.
Megemel, majd megpörget, miközben ölel. Kuncogva fúrom fejem a nyakába és magamba szippantom férfias pézsma illatát.
-Jó reggelt Ben.-Battyog le a lépcsőn Adam.
-Helló Haver.-Biccent, miután lerak.-Itt a kakaód.-Adja oda a szokásos pohárkát.
-Köszönöm.-Adok puszit neki az arcára, s az én arcomról letörölhetetlen a mosoly.-Szia Liss.-Ölelem meg Ben tesóját.
-Szia.-Viszonozza gesztusom.
Szokásos négyesünkhöz az úton csatlakozik Evan és Evie, a két fiatalabb McCall, majd a sulihoz érve meglátjuk a jó öreg Jeepet, amiből a két kis Stilinski, Allison és Paul pattan ki.
-Sziasztok.-Pacsiznak le a fiúk, majd megölelek mindenkit.
-Nem gondolod, hogy ez a Jeep túl öreg már?-Jelenik meg Logan és Rose vigyorral az arcukon.
-Szerintem te vagy túl öreg Lahey.-Szól vissza Paul mosolyogva Logannek.
-Még be se csöngettek, de már elcsattant az első beszólás.-Lép mellém Elizabeth.
-Megszokhattad volna.-Szólal meg Kirk, majd megcsókolja Allisont.-Jó reggelt.-Mosolyog, mikor elválnak.
-Neked is.-Pirul el Allison.
Kirk és Allison a nyáron jöttek össze. Irónikus, hogy a kis Dunbar és a Stilinski együtt, mivel eleinte nem igazán jöttek ki jól. Mondjuk nem csodálom, Kirk elég érdekesen viselkedett Allisonnal. Hol nyomult, hol meg bunkó volt. Csak egy szívom-fújom játék kellett, hogy elcsattanjon az első csók, amitől kiderült igazából egymásba zúgtak már rég. Aranyos párost alkottak a falkán belül, na nem ők voltak az egyetlenek. Paul és Evie már egy éve együtt voltak és az én drága ikertestvérem is totál beleesett a kis Dunbar lányba, csak épp még nem állt készen arra, hogy lépjen is, hiába mondtam neki, hogy már ideje lenne. Azért a falkán belül elég észrevehető érzelmek uralkodtak, amiket én mosolyogva és tanácsokkal követtem számon, de persze könnyű mondani, viszont tenni már annál nehezebb. Például Connor és Grace-a falkánk egyetlen ember tagja-is hónapok óta húzzák a dolgot, pedig egyértelműen egymásba vannak habarodva.
-Hé!-Ugrott a nyakamba hátulról Skyler.-Jó reggelt!
Mosolyogva néztem rá, majd megöleltem.
-Jó ilyennek látni.
-Persze, hogy jó így látni, de az egész utat végig csiripelte.-Nyújtja ki nyelvét Connor ikrére.
-Örülj neki. Ha tőled függ, egész végig csendben ülünk.-Vág vissza Sky.
Csak nevetve és mosolyogva figyeljük a két kis Steiner vitáját, amikor valaki meglöki a vállam.
-Hé! Vigyázz hová lépsz.-Nézek rá, s akkor tekintetem találkozik egy barna szempárral.-Nem hallasz?-Kérdezem, s elindulok utána, ott hagyva a többieket.
Nem hiszem el, hogy ebbe az iskolába ahányszor új tagok jönnek, vagy gólyák, mindegyik paraszt. Tisztelet a nagyon ritka kivételnek. Nem is értem mért nem a Davenportba mentem.
-Legalább egy "bocs"-ot nyögj már ki.-Kapom el a karját.
-Nem tehetek róla, hogy olyan pici vagy, hogy nem vettelek észre.-Mosolyodik el önelégülten, majd végigmér.-Bár jobban megnézve, elég gáz, hogy nem vettelek észre.-Futtatja végig rajtam mégegyszer íriszeit.
-A szemem itt van fent!-Szólok rá és fellököm az állát.
Orromat megcsapja egy édeskés szag, amely férfias, mentolos szaggal keveredik. Belőle jön. Nem ember, az biztos. Más szaga van. Egyszerre vérpréri és valami más szag is keveredik rajta.
-Ki vagy te?
-Na és te?-Lép közelebb határozottan.
-Hope.-Hallom meg Ben hangját, mire rákapom a tekintetem, de mire visszanézek az ismeretlen srácra, az eltűnik.-Hova siettél?-Ér hozzám Ben.-Kivel beszélgettél?
-Nem láttad a srácot, aki nekem jött?-Nézek a szemeibe, s akkor érzek valami hideget az ökölbe szorult kezemben.
-Nem figyeltem.-Feleli Ben.-Jól vagy?-Fürkészi arcom.
-Persze.-Válaszolom rögtön, majd a szekrényemhez sietek.
Nem vagyok jól. Néha a banshee-ség az agyamra megy.
A srác tényleg ott volt, vagy csak egy újabb szellem és csak én látom?-Nyitom ki a szekrényem, majd megnézem, ami a kezembe került.-De hogy a fenébe került ez ide?
Az aprócska nyílhegy egyértelműen az enyém. Két napja lőttem vele az erdőben, s az lerepült a nyíl végéről. Életem első nyílhegye.
-Hope. Hahó!-Legyez arcom előtt Paul.-Föld hívja Hope-ot.
-Itt vagyok.-Rázom meg a fejem és a nyílhegyet a táskámba csúsztatom.-Szia Grace.-Ölelem meg a lányt, aki ekkor már Connor mellett áll.
Ő viszonozza a gesztusom, majd tovább pakolok a szekrényemben.
-Igen, köszönöm a segítséget.-Jön ki egy szőke srác a tanácsadói irodából.
-Bármi van, ha csak beszélni szeretnél, gyere nyugodtan.-Feleli egy fekete hajú férfi, rikító kék szemekkel, majd rám néz és elmosolyodik.
-Mi történt Ms. Grundy-val?-Fordulok Adam felé.
-Gőzöm sincs, de ez a tag hátborzongató.-Válaszol Adam helyett Paul.
Ahogy a fiú, aki kijött az irodából elmegy mellettünk, küld felénk egy mosolyt, majd tovább siet.
-Jó lesz?-Nézek Adam szemeibe.
-Hope, ne.-Tiltakozna rögtön, de késő.
A kíváncsiságom és az idegesség eluralkodik rajtam. Ellököm magam a szekrényemtől és a tanácsadóihoz megyek. Át sem gondolom mit teszek, csak feltépem az ajtót és akkor ott ül ő...